Címkék: klasszikus bejegyzés

2007.01.07. 11:08

Az előző bejegyzést tegnap írtam, de sokat gondolkodtam, hogy érdemes-e ilyennel foglalkoznom. Aztán reggel felébredtem, és úgy láttam, hogy igen, érdemes. Egyik sorstársam kért tőlem anyagot a holnapi szigorlatra, aztán kicsit megnéztem a profilját a wiw-en, a kíváncsiság miatt, aztán ott bukkantam egy igazán jó honlapra (a srácnak elég alaposan köze van hozzá) : volvermusic. Húú! Még sosem hallottam róluk, dc-n sem találtam a sok Velvet reVOLVER között, és egyre csak fúr a kiváncsiság, hogy mit zenélhetnek. Na nem mintha most éppen nem tanulnom kéne, de van ott egy olyan dolog is, hogy velvet radio, és olyan frankó számok vannak ott (de nincsenek köztük saját számaik), amik az én gépemen sincsenek!

Sőt, ma ébredtem rá, hogy teljesen hiányos a zenegyűjteményem. Igaz, ha visszagondolok, hogy két évvel ezelőtt csak Pink Floydom (természetesen az összes), egy Jethro Tull-om, meg néhány jazz cd-m volt (persze mi kell még? De tényleg!), ahhoz képest most jobban állok. Kicsit felfedeztem az utóbbi évtizedeket is, de a kortársban igencsak tájékozatlan vagyok. Azért a Danubius rádiónál jobban képben vagyok, de az nem ellenfél.

Életuntan ébredtem, a korábbi napokkal ellentétben egyátalán nem féltem semmilyen következménytől, és ágyban maradtam. Idővel kimásztam, és további idő elteltével ráerőltettem magamat, hogy reggelizzek, aztán nekiültem tanulni, de rájöttem, hogy nem megy. Bekapcsoltam ezt az áldást, hogy lövöldözzek egy kicsit (eddigi életemben midnössze 3 napja űzöm ezt az ősi műfajt), de előtte kalandoztam egy kicsit [...] na bakker, mennyi részlet! Fontos ez egyátalán? Szóval találtam a neten ezt a rádiót, és egy raklap király zene volt! Rámtört a katarzis, annyira jó zenék vannak ott. Ehhez hozzáadódott, hogy maga a honlap hangulata olyan molyrágta akrillpapír-tussal összefirkálva-hangulatot áraszt; persze több sem kell ahhoz, hogy azt mondjam, van értleme az életnek. És ahogy kinézek, látom, hogy süt a nap, szóval valami elfuserált vígjátékban érzem magam. Holnap már nem fogok nevetni.

Viccesek egyébként ezek a hangulatváltozások. A zene ebben igen nagy eszköz lehet, de a film is. Legutóbbi vizsgámra sehogy sem akartam tanulni, úgyhogy úgy döntöttem, megnézek egy filmet, ami majd ösztönzőleg hat, mert a film lendülete átragad majd rám is. Mi jobb ilyenkor egy lövöldözős, emberiséget megmentős, vagy nagy felfedezést tevős sci-fi-nél? Láttam már a 2001 Űrodüsszeiát, viszont nem hittem volna, hogy a 2010 A kapcsolat éve is olyan elmélkedős, úgyhogy azt tettem be. A film végeztével lefeküdtem aludni, mondván: ez is csak egy vizsga. Mi ez, az emberiség létéhez képest? :))

Hát igen, vigyázni kell az ilyesmivel.

A bejegyzés trackback címe:

https://pityutanarur.blog.hu/api/trackback/id/tr6926802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

siddharta 2007.03.05. 02:35:31

volver: most voltak stúdióban, nemsokára lesz letölthető hanganyag. állítólag.