Meg itt van ez is...

Címkék: politika

2007.01.16. 20:04

Tudom, hogy mindenki olvas híreket, ez pedig nem a comment.com, hogy jól megmondjam, de nem tudom, végülis az előző blgomon már kifakadtam egyszer a szovjet dolgok miatt.

Kiváló, hogy végre nem magyar eset kapcsán kell a szovjetekről elmélkedni, mert most a balti kollégák próbáltak elszakadni.

A Szovjetunió úgy viselkedik, mintha még létezne. Persze a magyarok inteligensek, mert mi még az ellenséget is megkínáljuk, példálóznak is velünk a Dumában, de ezek kétes érdemek. Hiszen egyrészt: döntse el Oroszország, hogy akkor most mi volt: megdöntötte az orosz nép a cárizmust, és helyette kommunizmust vezetett be, és az OROSZ államalakulat leigázta Kelet-Európát, vagy:

A nemzetközi proletárság szovjetekbe szerveződve haladt a földi paradicsom felé, és csábította soraiba a többi nemzetközi proletárt, országukkal együtt (például a magyar birkanyájat). A sok szovjet, (bennük a sok proletár lakossal) Szovjetunióba tömörült, vagy ha bele nem is tömörült, de legalábbis katonai szövetségre lépett.

Van különbség. Mert a Szovjetunió (ami nem kötődik az orosz nemzethez, mert a kommunizmus "nemzet-kő-zí-vé - lesz", ahogy az MSZP kongresszusain szokták énekelni honatyáink és honanyáink a mai napig) szóval a Szovjetunió

felbomlott.


Persze ha Oroszország a jogutódjának tekinti magát...

Itt jön a "hiszen másrészt":
II. Világháború, területbővítés céllal bekerültünk a tengelyhatalmak táborába. A háború utolsó éveiben a németek megszállták Magyarországot, viszont az oroszok felszámolták a magyarországi német haderőt. Hogy ne legyen fejetlenség, a ruszkik seregükkel nem vonultak ki (él-jen nagyszta-lin, de tényleg?), biztosítva ezáltal a rendet. Meg a rendszert. Ez nagyjából olyan, mint amikor Szulejmán szultán Szapolyai János magyar király fiának, János Zsigmondnak gyámjává kiáltotta ki magát. A törökökről nem vitatkozunk, hogy hódítók voltak-e. Hát ne vitatkozzunk az oroszokról sem. Magyarország története, XX. század: 1945-1990 - orosz hűbér.

És megint az emlékműről:
Ha az oroszok hódítók, akkor az ellenségeink. (voltak) Az ellenséget megilletik az alapvető emberi jogok, végtisztesség, satöbbi, a felszabadult országot pedig megilleti a felszabadulás joga, tehát a rosszemlékű hódítók emlékeinek (jé, pont hasonlít az emlékmű szóra!) minimum elpusztítása.

Ha Kőszegi Henrik állítatott volna szobrot magáról, vagy hősi emlékművet az elesett katonáinak, Károly Róbert valószínűleg ledöntette volna. Mert Kőszegi Henrik egy csótány volt. A katonái (magyarok) pedig bár hősi halált haltak (nézőpont kérdése ugye), mégiscsak az országos sereg elleni harcokban haltak "hősi halált".

Összegzés:


Ha Oroszország véd egy agresszív hatalmat (Szovjetunió), akko kapja be. Mi mást mondhatnánk? Mégiscsak egy világhatalommal van dolgunk. És az emlékmű még a legkisebb probléma.

A bejegyzés trackback címe:

https://pityutanarur.blog.hu/api/trackback/id/tr3328847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pityutanarur · http://pityutanarur.blog.hu 2007.04.05. 16:35:22

A Don kanyarban is van hősi emlékmű az elesett magyar katonáknak.

A) milyen rendesek az ukránok (oroszok?), hogy nem pusztították el. Pedig egyértelmű hódító szándékkal fagyoskodtak ott öregapáink. Érdemes belegondolni.

B) van úgy, hogy egy harcos tiszteli az ellenfelét, mert igazán szívós, és becsülettel küzd.

Ezek fényében sem tartom helyénvalónak egy köztéren a szovjet emlékművet (és milyen cinikus, hogy pont a Trianon-emlékmű helyén van). Egyrészt, nem tisztelem a szovjet hősöket, akik nem küzdöttek becsülettel. Kíváncsi lennék, hány csecsemő fogant a frontvonal mögött a Don-kanyarnál, és hány Budapestnél. Nem tisztelem őket. Másrészt az sem mindegy, hogy végül ki járt sikerrel. A Don-kanyarnál az oroszok, úgyhogy egy magyar temető számukra egy kedves emlék, viszont Magyarországon is az oroszok győztek, ami nekünk (bár aki jól járt vele, az más) kifejezetten rossz emlék.

Elég kretén helyzet, hogy az országot leigázó katonák emléke ilyen kedves. Akkor minek ölték meg őket?