Terepgyaknak vége (és a Nyúznál minden a legrosszabb rendben halad, de azt hiszem most már elszakadt a cérnám), jó kis móka volt. Jó volt látni ingnimbritet a hegytetőn, de a buszból is elhittem volna, és ott is meghökkentem volna, hogy hegytetőn van ingnimbrit. Ráadásul…
Most már minek feküdjek le? Hatkor kelek, megyek megint terepgyakra; a kétnapos részéről hat órával ezelőtt jöttem meg. Megírtam azóta egy interjút, amit már nem tud átolvasni az interjúalany, mert fél órája indult el Ukrajnába, én meg egy órája küldtem el…
azt mondta: