Most már minek feküdjek le? Hatkor kelek, megyek megint terepgyakra; a kétnapos részéről hat órával ezelőtt jöttem meg. Megírtam azóta egy interjút, amit már nem tud átolvasni az interjúalany, mert fél órája indult el Ukrajnába, én meg egy órája küldtem el e-mailben.

Észrevettem, hogy másról sem tudok beszélni, mint a Nyúzról. Ez a legutóbbi sünös történet sem jött be, a gondolataim továbbra is az újságon járnak. Persze közben elmormolok néhány "anyátok"-at, a hírek olvasása közben, és megbámulok lányokat is, de ha beszélgetni kezdek, a Nyúznál kötök ki. Főleg, ha azt kérdezi egy gyanútlan régi ismerős, hogy "Csá Pityu, mi újság?"

Igaz, amúgy meg a vizsgákról beszélnék. Persze próbálok erőt venni magamon, és nem mondom el, hogy mennyire besűrűsödtek a dolgok megint (akárcsak múlt héten: először csak ez, aztán már ez).

Hála az égnek, hétfőn-kedden zárva volt minden, amire szükségem lett volna: suli, könyvtár, nyomda. És szerencsére szerdán, csütörtökön és pénteken terepgyakorlaton vagyok, úgyhogy annak ellenére, hogy két könyvet vissza kell vinnem a könyvtárba, és tegnap Nyúzos különszámot készített"ünk", teljes lelki békében szívom magamba a zokszigént a Bakonyban, kiváltképp, hogy ma délben a telefonom is lemerült, úgyhogy nem voltam elérhető.

Egyetlen felháborodásom most csak az, hogy nekünk kellett kifizetnünk a tegnapi szállást, mert az egyetemnek nincs rá pénze. Ma is azért alszunk Budapesten, mert nem kérhették tőlünk, hogy két éjszakát is fizessünk. Egyébként szép a Bakony, a Káli-medence és a Tihanyi-félsziget. Kicsit persze vicces, hogy menőbb egyetemeken egy földrajzos hová megy terepgyakra, dehát kellett nekem az ELTE-re jönnöm... Persze tudom, hogy a TTK a bölcsész kvótasávban van, úgyhogy mi vagyunk a legszegényebb kar, mert a bioszosok boncolnivalója sokba kerül, meg miegymás (nem úgy,mint mondjuk a törisek (BTK) könyvtára). Ez is egy böszmeség, hogy egy TTK annyit kap, mint egy BTK.

Tegnap megmártóztunk hárman a Balatonban. Szerencsére nem kaptam tüdőgyulladást, de a náthám nem múlt el (igaz nem is erősödött fel). A Balaton minden bizonnyal hideg lehetett, amit alátámasztani látszik az a tény, hogy még tegnap éjjel sem gondoltam úgy, hogy teljesen belemerüljek a vízbe, megelégedtem azzal, hogy alsógatyáig mentem, aztán kirohanás. Egyébként Csopakon voltunk, ahol bort is termelnek.

A buszsofőrök hihetetlenek voltak: szinte az összes elágazást elrontották, kezdettől fogva. A viccesebb az volt, hogy a gyalogtúrákon a tanáraink is elcseszték. Igaz, ők csak azért, mert nem nézték a térképet sosem, merthogy a fejükben van.

juj, de jó kis élménybeszámoló volt már megint... legközelebb "kedves mind! Ma láttam egy nagycsöcsű ciklont, de nem nézett rám. Viszont utána elmentem a kínaiba, és olyan finom takonylevest ettem, hogy csuhajja! Amúgy a hülye Laci azt mondta nekem, hogy lökött vagyok. Remélem holnap is ilyen jó napom lesz. sziasztok!"-formában fogok már írni, ha így folytatom. Grrrrr

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.