Röhögve mentem a bölcsészkartól egészen a pedagógiai karig. Csúnya voltam nagyon: kiguvadt szemeimtől bármelyik csecsemő elsírta volna magát, csámpás fogaim a fülig érő számból elő, szemfehérjém rózsaszín, fejem egészségtelenül piros. Az emberek nem röhögnek gyaloglás…
Szerdán referálok Slachta Margit tevékenységéből, péntek óta vele foglalkozok, ma már teljesen lelkes voltam. A 8:15-ös gyilkos unalom után (9:45-kor) erőt vettem magamon és még elvonszoltam magam a politikatörténeti könyvtárba is; ott három tanulmányt találtam Slachtáról, és…
azt mondta: