Voltak ezek az ausztrálok ketten, Kriszti mondta nekik Amszterdamban, hogy jöjjenek már el Budapestre, és el is jöttek. Az meg külön hízelgő, hogy tovább maradnak, mint tervezték. Persze össze is jött nekik az idő, és a várból is napnyugtakor néztek a Vérmezőre, de a tetejébe még tegnap elég jó bulit is sikerült összehozni.
Az A38 után átmentünk az Icsába, a hideg elleni védekezésül, tehát kétszeres értelemben "warming up" volt, mert a másik értelem az a West Balkanra való rákészülés volt. Itt az Icsában aztán valami haverék meghívtak minket valami házibuliba, de azt hiszem ismét Kriszti előrelátása megmentett minket tőle, pedig az ausztrálok (és a szállásukról magukkal hozott két kanadai) nagyon felvillanyozódtak a dolog hallatán. Így aztán a West Balkanban kötöttünk ki [életemben nem voltam még ott, éshát határozottan jobb volt, mint egy házibuliban szeszelés]. Az odavezető út nem volt egyszerű. A Móriczon vártunk a busz indulására, öt-hat perc után Aron (a másik ausztrál neve Ron volt...) leszállt a buszról, hogy hamburgert egyen. De ahogy leszállt, a busz elindult. Hősiesen én is leszálltam, a Kosztolányinál, és visszaindultam érte. Ezt jól is tettem, mert elindult a busz után, ami először elmegy a Kosztosra, de ott ugye visszafordul Pest felé, amit viszont Aron nem láthatott, szóval a Kelenföldi pályaudvar reprezentatív milliőjében kötött volna ki.
A West Balkan meg tetszett nekik, mi ketten kb. egykor értünk oda, a többiek valamivel korábban, a buszos dolog miatt. Aron útközben azon szédölgött, hogy nem hiszi el, hogy egy óra van, és ilyenkor kezdődik még csak a java, mekkora állatság! Meg arról kérdezett, hogy mi nekünk a buli, de ugye ez egyénenként változik, úgyhogy ezt meg is mondtam neki, mire ő elmesélte, hogy Spanyolországban egy hozzánk hasonló társaság elvitte őket bulizni, ami az volt, hogy beültek borozgatni. Hát ez itt is ismeretes, de mikor Krisztiék Rómában voltak (tudom, hogy az nem Spanyolországban van), ott azt tapasztalták, hogy egyáltalán sehol nem volt buli buli, mert itt Bp-en legalább van ilyen fajta is, meg olyan fajta is.
Kriszti mondta, hogy sok külföldi van oda ezért, hogy itt napkeltéig lehet tivornyázni. Szóval hogy a két ausztrálnak, meg annak a két kanadainak ennyire tetszik Magyarország, ez nagyon megörvendeztet.
Az A38 után átmentünk az Icsába, a hideg elleni védekezésül, tehát kétszeres értelemben "warming up" volt, mert a másik értelem az a West Balkanra való rákészülés volt. Itt az Icsában aztán valami haverék meghívtak minket valami házibuliba, de azt hiszem ismét Kriszti előrelátása megmentett minket tőle, pedig az ausztrálok (és a szállásukról magukkal hozott két kanadai) nagyon felvillanyozódtak a dolog hallatán. Így aztán a West Balkanban kötöttünk ki [életemben nem voltam még ott, éshát határozottan jobb volt, mint egy házibuliban szeszelés]. Az odavezető út nem volt egyszerű. A Móriczon vártunk a busz indulására, öt-hat perc után Aron (a másik ausztrál neve Ron volt...) leszállt a buszról, hogy hamburgert egyen. De ahogy leszállt, a busz elindult. Hősiesen én is leszálltam, a Kosztolányinál, és visszaindultam érte. Ezt jól is tettem, mert elindult a busz után, ami először elmegy a Kosztosra, de ott ugye visszafordul Pest felé, amit viszont Aron nem láthatott, szóval a Kelenföldi pályaudvar reprezentatív milliőjében kötött volna ki.
A West Balkan meg tetszett nekik, mi ketten kb. egykor értünk oda, a többiek valamivel korábban, a buszos dolog miatt. Aron útközben azon szédölgött, hogy nem hiszi el, hogy egy óra van, és ilyenkor kezdődik még csak a java, mekkora állatság! Meg arról kérdezett, hogy mi nekünk a buli, de ugye ez egyénenként változik, úgyhogy ezt meg is mondtam neki, mire ő elmesélte, hogy Spanyolországban egy hozzánk hasonló társaság elvitte őket bulizni, ami az volt, hogy beültek borozgatni. Hát ez itt is ismeretes, de mikor Krisztiék Rómában voltak (tudom, hogy az nem Spanyolországban van), ott azt tapasztalták, hogy egyáltalán sehol nem volt buli buli, mert itt Bp-en legalább van ilyen fajta is, meg olyan fajta is.
Kriszti mondta, hogy sok külföldi van oda ezért, hogy itt napkeltéig lehet tivornyázni. Szóval hogy a két ausztrálnak, meg annak a két kanadainak ennyire tetszik Magyarország, ez nagyon megörvendeztet.
nagyon kajáljátok a képeket a statisztikák alapján (végre valami), úgyhogy véletlenül sem hagynám ki az expedíciónk legnagyobb felfedezését:
"Biciklitúra" valami kisvároskába, pont elcsíptünk egy helyi szuperbulit, de pont sietni kellett a biciklivisszavitel miatt, úgyhogy igazából nem osztott-nem szorzott.
utazás Hágába, megnézni a nemzetközi bíróságot, a királynőt, és hogy Hágában is van-e Coffeeshop meg bicikli. Engem az is érdekelt, hogy minden holland város olyan-e, mint Amszterdam, hogy bármelyik pontján vagy, minden úgy néz ki, mintha a belvárosban lennél. Ugyanolyan szép épületek, és ugyanolyan árak mindenütt. Nyilván túlzás, de egy átlagos városhoz képest...
Nem akarok feltenni képeket a többiekről, jól éreztük magunkat, de egy-két kép a subbán kötne ki, úgyhogy inkább hagyjuk.

azt mondta: