A középkor félreértésként él a közgondolkodásban. Ne éljen úgy!

"A pattintott kő időszakában az ember olyan egyszerű volt, mint a föld. A bronzkor nem tudom mi az. A rézkor nem tudom mikor volt. A vaskorban már jó volt. Azt nem tudtam, hogy a rómaiak is a vaskorban éltek. A magyarok akkor nem tudom mit csináltak, pedig mondják a nyelvtanórán (de nem hallottam), hogy a bronzkor végére egészen biztosan volt már magyar nyelv. A rómaiak viccesek voltak, mert olyanok voltak, mint az amerikaiak. A nők viseltek bikinit, a férfiak homo- és biszexuálisak voltak, ismerték a jakuzzit és voltak jogaik. A középkor előszeleként felbukkantak a keresztények, és mindenkit arra köteleztek, hogy ne élvezzék az életet, hanem savanyodjanak be.

Azt nem értem, hogy mi a különbség a sajtát hasznát leső IMF, a saját érdekeit képviselő EU és a saját elképzeléseit megvalósiitani akaró megszavazott magyar kormány között? Miért kell nyalni olyan segget, ami ide csak szarni akar?

Az előző bejegyzés alapvetései után lehet végre a csemegével foglalkozni! Ne is ujgur piramisoknak nevezzük, hanem magyarnak!

A történelem mint tudomány szenzációhajhász szekciója Magyarországon nem tekint vissza olyan gazdag múltra, mint külföldön, személy szerint igen sokat aludtam az egyetemi előadásokon gólyaként. Az évek alatt talán volt szerencsém egyetlen térkép érdekességközpontúbb kurzushoz, de aztán annyi. Miközben a görög szigetek közelében rejtélyes szerkezetet találtak, Steven Spielberg George Lucassal filmet forgatott a kristálykoponyákról, a legnagyobb etruszkkutató nyelvész pedig arra jutott, hogy minimum nyelvrokon a magyar és az etruszk nyelv. Pár hónapja Ildi küldött egy videót az ujgur piramisokról.

Az interneten alig van valami, de azt összegereblyéztem ide egy helyre.

Még a végén kommunista lesz belőlem autodidakta módon. Magyarázza már el valaki nekem, hogy miért van több haszna, mint hátránya a tőzsdének? Mert én egyelőre így látom:

1. Annak idején azért jött létre Hollandiában a tőzsde, hogy a befektetők és a vállalkozók megtalálják egymást. Az egyiknek pénze volt, a másiknak hajója, a kettő együtt hónapokkal később egy hajó fahéjat és finom osztalékot fialt. A hajózási részvénytársaság részvényeket adott pénzért, a pénzből legénységet és ellátmányt vett, elvitorláztak Indonéziába, elvették a benszülöttek fahéját, visszavitorláztak Rotterdamba, eladták a fahéjat, és osztalékot adtak a részvényeseknek. Ezzel szemben ma ez már nem markáns, ma a tőzsde inkább egy önmagának működő  rendszer. Pénzváltó. Az eredeti működési elv most inkább a közösségi kölcsönhálózatokban él tovább.

2. Biztosan vannak sokan, akik a tőzsdén azért vesznek részvényeket, hogy részesedjenek a vállalat hasznából. De az is biztos, hogy a shortolók, meg a swing traderek vannak a legtöbben, akik gyakorlatilag azt csinálják, hogy olvassák a híreket és nézik az árfolyamingadozást, és eladják, mielőtt lezuhanna, megveszik mikor a következő másodpercben emelkedni kezdene. Ezért van az, hogy ha egy újság címlapján nagy betűkkel ott áll, hogy Kósa szerint Magyarország a második Görögország, akkor egymást taposva adják el a részvényeket ezek szerint Moszkvától New Yorkig. Kósát lehurrogják a yuppik, aztán két nap múlva már mindenki mosolyog, mert Kósa megnyilvánulásának köszönhetően nagyjából ezer forintot esett az OTP árfolyama - lehurrogás közben a bal egérgomb már a "vétel"-t klikkelte az online tőzsérnek - de már megy fel. Veszélyes játszótér.

3. Ehhez kapcsolódik, hogy a különböző tőzsdetanfolyamokon felnevelkedik egy generáció, amelyik közel ugyanúgy reagál minden szituációra, hiszen ugyanazt tanulták. Sokan ugyanúgy. Az azt jelenti, hogy sok pénz mozog ugyanúgy. Az okos befektető figyeli a jeleket, a tanfolyamokat végzettek is figyelik a jeleket. A még okosabb befektető pedig adja a jeleket, de belőlük kevés van, és nehéz felismerni, mert olyanok is adnak jelet, akik csak hadonásznak, nem integetnek. Kósa Lajos mondjuk nem tudom melyik a kettő közül. Biztos azonban, hogy mondjuk egy nemzetközi kockázatelemző cég elemzése, leminősítő és felminősítő jelentése konkrétan megpecsétel sorsokat. Kósa Lajos kijelentése is megpecsételt sorsokat, de erről nem Kósa Lajos tehet, hanem a pánikoló tömeg.

4. Ebből következik, hogy a világ gazdasága egy pánikoló tömeg kezében van. Nem buták a brókerek hogy pánikolnak, hanem egyszerűen nincs alternatíva a mai részvénykereskedelemben - ha az árfolyamingadozásból akarnak hasznot húzni. Ha zuhan, a lehető leghamarabb fel kell ismerni, és eladni (s ettől aztán még olcsóbb lesz, s ettől pedig még többen adják el, és ettől pedig még a korábbinál is olcsóbb lesz, míg meg nem jelenik valami megnyugtató nyilatakozat, vagy devizaárfolyam-módosulás, s akkor aztán pánikszerűen megint mindenki vásárolni akar, amíg olcsó). Namost ennek mi értelme van?

5. Még jobban leegyszerűsítve van egy pánikközösség, akik pánikjától függ a világgazdaság. Egy biztos: részvényeket nem fogok kibocsátani.