Ma két ízben is a tanárok kegyelmét éltem fel: a keddi zh-m kegyelemhármas, a mai vizsgám kegyelemkettes lett.

Valójában a tanáraim teljesen más dolgokat látnak a dolgok mögé, mint ami a valóság, de már nem akarom elmagyarázni a frankót. Fáradt vagyok hozzá. A kegyelemhármasom egy jól megérdemelt hármas, a kegyelemkettes pedig egy diák harmadik vizsgája négy napon belül. Annyit aláírok, hogy jobb lett volna, ha csak az orra alá dugom a tételkidolgozást, mert akkor 3-as vagy akár 4-est ad: végülis minden rajta volt, ami a tételhez tartozik. A végeredmény kegyelemkettes lett - hát ez van. Bár még tudok beszélni, meg járni is, de kicsit zombinak érzem magam. Nem most kellett volna szóbeliznem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.