Az ember már az iskolában megtanulja azt a fanyar magyar hozzáállást, a föntről jött utasítást hülyeségnek tartani és a föntieket szidalmazni, de közben lenyelni, végrehajtani, satöbbi. Aztán ezen lovagol, ha pihenne egy kicsit. Ott van a híres magyar jobbágy szent István idejéből, akinek esze ágában sem volt megkeresztelkedni, de hát mit volt mit tenni, megkeresztelkedett. Mondta aztán utána, hogy miféle ilyen-olyan királya van neki. Szó se róla, ólmot öntöttek az ő fülébe is aztán, de ő csak morgott még aközben is. Az hóhér csak állt széttárt karokkal, minthogy a jobbágynak már ki kellett volna lehellnie a lelekét, de csak nem lehellte, hanem inkább mondta a tudnivalókat István királyról, miféle magyar az! Aztán nagy keservesen meghalt, a hóhér még kihallotta a lehelletéből, hogy "Koppány!".

Mindjárt ott van a másik híres jobbágy Károly Róbert idejéből, aki látott megkoronázni néhány éven belül 3 királyt is, de nem lett könnyebb az élete. Mondta is Károly Róbertnek, mikor már az rendet tett az országban, hogy rend ugyan van, de az élet ugyancsak keserves maradt. Meg sem hallotta Károly Róbert, nem tudott akkor még magyarul, de az egyik báró a kíséretében megadta a pofont a kesztyűjével. A jobbágy aztán valahányszor belefáradt a munkába, megsímogatta az arcát, ahol arcul ütötték, rázta az öklét Buda felé, s már dolgozott is tovább, s még ma is dolgozna, ha meg nem halt volna.

De a harmadik híres jobbágy esete sem sokban különbözik ez előzőkétől Mátyás király idejéből, s a negyediké János király idejéből, s az ötödiké Mária Terézia királynő idejéből. De még a hatodiké sem Ferenc József királyunk idejéből, mely hatodik jobbágynak bármire ha szüksége lett, de pénze nem volt, s ettől elkeseredett, csak elmondta, hogy odafönt az urak haszontalanok, igazságtalanok, és nem értenek ahhoz, amit csinálnak, s várta a következő napot. Dolgozott tovább. Egyszercsak megszűnt a jobbágyság. De aztán még a királyság is!

Több se kellett a hetedik híres jobbágynak, hamar volt kit okolnia a sorsáért! Csak úgy sorjáztak a titulusok, volt ott miniszterelnök, kormányzó, nemzetvezető, főtitkár, és hát a politikusok is úgy szaporodtak, mint a gond! Ha az internet nem terelte már el a figyelmét a bajokról, s az élet igazán nehézzé kezdett sűrűsödni a szívén, sóhajtott csak néhányat, miféle idióták gyülekezete van odafönt, s máris ment tovább az élet a maga medrében.

---

Rövid kivonata egy cikknek:

Hétfőn az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PKGY) a svájci Andreas Gross, szocialista frakcióvezető javaslatát elfogadva döntött a "Magyarországi demokrácia működéséről" tartandó vita napirendre tűzéséről, azaz, hogy úgynevezett current affairs debate keretében január 26-án tárgyalja meg a magyarországi emberi jogi helyzettel és jogállamisággal kapcsolatos belpolitikai fejleményeket.
[...]
A PKGY döntésével párhuzamosan továbbra sem került le a napirendről egy másik, svéd képviselő, Marietta de Pourbaix-Lundin indítványának beterjesztési lehetősége, amely általános „monitoringot” kezdeményezne az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus intézmények magyarországi helyzetének vizsgálata érdekében. A svéd képviselői szándékokról a magyar képviselői delegáció tájékozódott a svéd képviselőcsoportnál. A svéd képviselők a megbeszélést követően sem állnak el szándékuktól.
[...]
Az ET [Európa Tanács] tevékenységével ritkán foglalkozik komolyabban a magyar politika. Az egyik legutóbbi ilyen alkalom az volt, amikor a szlovák nyelvtörvényről készített jelentést az ET tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság. 2010 októberében a bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a nyelvtörvény sérti a nemzetközi jogi normákat.

Nem értik ezek az európaiak, hogy nekünk ez így pont jó. Andreas Gross, aki a közvetlen demokráciával foglalkozik, pont ő nem érti? Megvédenek az emberek a demokráciából annyit, amennyi szükséges nekik, és hagynak elúszni annyit, amennyire még nincs szükségük. Kedves gesztus az európaiaktól, hogy témáznak Viktor király uralkodásáról, de innen mégis úgy tűnik, mintha egy ókori piramis építő brigádnak néznék a magyar lakosságot, akiket ki kell vezetni Egyiptomból. Nem, kedves aggódó külföldi demokraták, ahogy mondani szoktuk: egyszer volt Budán kutyavásár, kiegyenesítjük mi a kaszákat, ha ideje van. Addig meg csak morgunk, nem kell azt annyira komolyan venni, nálunk ez már csak így szokás!

Különben is, ha kritizálják a magyar vezetést külföldről, az elindít egy másik magyar komplexust, nevezetesen a "vesztes oldalára állunk"-ot, és akkor ellenzéki sorokból egyből Viktor ágyánál találjuk magunkat, ahogy törölgetjük a homlokáról a lázas verítéket. Az ellenzékiségtől pedig nem akarhatja megfosztani senki sem a magyarokat, mert nálunk az adja a GDP 80-85%-át!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.