Eljött a várva-várt hétvége, felkerekedtem, hogy elintézzem azokat a dolgokat, amiket a dolgos hétköznapokon képtelenség, köztük hogy végre vegyek lakatot Gyilkire. Karikáztam a belvárosban egy órát, legalább 10 bringaboltot találtam, de szombat-vasárnap mindegyik zárva van. Csalódás.
Másik csalódásomról itt nem írok, harmadik csalódásom pedig az, hogy a gazdasági válság nem ért véget még mindig, és mindenki okoskodik össze-vissza.
Viszont jó a közérzetem.
Az új közoktatási törvénytervezet elvágja a nagy magyar nemzetet a fejlődéstől, mert vonalas baromság az egész. Szoci, elsőáldozós agyatlanság.
http://index.hu/belfold/2011/10/28/lesz-e_honvedelmi_ora_a_waldorf-iskolakban/
Az annyira nagyon fontos nemzeti felemelkedésnek saját kezűleg vet gátat azáltal, hogy ellehetleníti az alternatív oktatást. Annak, aki nem szakmabeli: mi a lényeg, az hogy tudja valaki az érettségin Károly Róbert gazdasági intézkedéseit, vagy az, hogy Károly Róbert gazdasági intézkedéseiből melyik évben mennyit és milyen módon tanul meg ez a valaki?
Nálunk van olyan, aki ötödikben még nem tud írni normálisan, van olyan, aki kilencedikben még nem tud írni helyesen, van olyan tizenegyedikben, aki még mindig nem hajlandó kék tollal írni, de nincs olyan, aki ne érettségizne le sikeresen, és ne tudna ott továbbtanulni, ahol szeretne.
Sőt, a többiekkel például a Waldorfban évről évre jobb eredményességgel dolgozunk, anélkül, hogy a minisztérium megmondta volna, hogyan kell csinálnunk. (Érettségi átlag tavaly 4,5 volt, SOTE-ra, ELTE-re, BME-re is voltak továbbtanulóink) Semmi szükség arra, hogy legyen egy központilag ennyire irányított iskolarendszer, mert elég a kimenetnél szabályozni. Ha le tudja tenni az érettségit az ember, tudni fogja azt, ami "egy nemzet felemelkedéséhez szükséges", sőt talán még annál többet is kaphat, ha hagyják az iskolát kibontakozni. Nálunk a továbbtanulóink között nagyon kevés a pályát váltó, ami arra is enged következtetni, hogy pályaválasztáskor már rendelkeztek egészséges önértékeléssel, és tudták, merre kell menniük.
Ha a válságot jól kezeli a kormány, elfogadom, hogy ennyire központosítsa az oktatást, mert sikeres és szakértő, de a válságot sem kezeli jól, hogyan bízhatnánk a jövőkezelésében?
Egy egyéb gondolat: az egész napos iskola koncepciója egy öngól akormánynak, ha ez megnyugtatja a háborgó tömegeket (nem vagyunk tömeg egyébként). Ugyanis még ha a tanár tud is önuralmat gyakorolni, és a nemzeti nevelés keretében nem a kritikus-konstruktív gondolkodásra tanítja a gyerekeket, hanem a kormány hű úttörőit termeli ki, a gyerekek elérve a 18 éves kort, semmi szín alatt nem fognak szavazni rájuk. Legalábbis én nem fogom magamra vállalni az egész napos iskola ötletét, én őszintén megmondom ha kérdezi egy diák, hogy ezt a kormány találta ki, őket kell utálni, ha akarnak haragudni valakire okvetlenül.
A sci-fikben néha felbukkannak olyan államok, amik totális ellenőrzést gyakorolnak a lakosok felett. Néha olyan cég bukkan fel, ami a vásárlói felett gyakorol totális ellenőrzést.
Nagyon izgalmas, hogy egy államnak nem éri meg totális ellenőrzést gyakorolni az állampolgárok felett, mert nem nyer vele sokat, legfeljebb hatékonyabb bűnmegelőzést. Ellenben iszonyatos kiadásokba veri magát, és ha a lakosság esetleg megneszeli, egészen törvényszerűen elsöprő tüntetések keletkeznek. A totális állam drága mulatság.
Egy gonosz, kíváncsi cég számára sem teljesen kifizetődő, hiszen valószínűleg csak annyi információ lesz számára releváns, amennyi a termékével kapcsolatos fogyasztói elvárásokra vonatkozik.
De a Google és a Facebook például egy olyan kíváncsi cég, amelyik az információt arra használja, hogy más cégeknek kedvezzen vele. Ráadásul szinte ingyen jut az információhoz mindkettő, azáltal hogy ügyes alkalmazásokat hoztak létre. Például testre szabott reklámokat látunk a neten, mivel a Google ügyfeleinek hirdetéseit csak azoknak mutatják, akik potenciális érdeklődők. (Például örülnék, ha Gazétán csak azok látnának hüvelygombás hirdetéseket, akiket ez érdekel, de az Etarget ilyet nem tud csak úgy) Ebben nincs semmi különleges.
De ha úgy vesszük, egy sci-fiben élünk mindannyian :D
Harrach Péter szerint oktatni kéne a párkapcsolatot, külön.
Jó, hogy észreveszik, gondok vannak ott is, de én inkább azt a fajta megoldást részesíteném előnyben, amihez nem kell kormányzati felszólítás, államilag kirendelt tankönyv-író, tanterv-kidolgozó és projektpénzek. Helyette egyszerűen az irodalomtanár a szerelemes versek apropóján évről évre csiszolja picit az érzelmi kultúrát és mondjuk az osztálykirándulásokon az osztályfőnök spontán beszélgetésekben ne ismerjen tabut. Ja hogy a felnőttek párkapcsolatai még nagyobb gázok sokszor?
Naplementére felértünk.:)
azt mondta: