Nem lankad senki?

Címkék: politika

2007.01.06. 17:37

Még jó, hogy egy nappal korábban megyek haza, mint január 19. (itt a cím:www.veszfek.tk/)
Legalább nem leszek gyanús. Persze lehet, hogy 18-án egy bifórparti erejéig kicseszek magammal, és meghúzom. Hogy az amúgyis csigalassú MÁV-val (ami gyorsabb a Volánnál, az igaz, de nem gyorsabb egy korrupt vasúttársaságnál) 5 óra helyett x+vonatbevárások idő alatt érjek haza.

Az ötlet egyébként újszerű, hiszen mindig az az ellenvetés, hogy ezzel csak a lakosság/rendőrség szív, viszont így átmenetileg leginkább a lakosság, hosszabb távon a lakosság, a kereskedők, a gyárak. A politikusok megint kimaradnak, mert ők most vettek nemrég újabb autókat maguknak. De legalább jól érzi magát közben pár ember: tett valami frankót.

Még jó, hogy szigorlatra készülök, és tudom, hogy a rossz vezetőknél csak az a rosszabb, ha nem lehet őket legyőzni, és éveken át megy a rombolás. Pont erről szól a magyar történelem utóbbi 480 éve. Szóval csak annyi a hozzáfűznivalóm a kezdeményezéshez, hogy az ország szív tőle a legnagyobbat, miközben pont az országot próbálja védeni a most már jó útra tért (igen-igen, szoktam képmutató dolgokat is írni) vezetőktől.

Sikeres pedig nem lesz, de csak rajta, mert az alkualapot növeli minden megmozdulás. Különben is demokrácia van. Eddig minden tüntetést leszartak, úgyhogy az evolúció törvénye szerint most keményebb eszközökhöz nyúlik az államalkotó birka. Így van ez. A demokrácia úgy tűnik becsületjáték: akkor működik, ha mindkét oldalon betartják.

Egyszer már akartam írni tüntetéseket dicsőítő önleleplezést, de meggondoltam magam. Csak annak akartam örvendezni, hogy végre kezd beletanulni a lakosság a szabadságba: a lakosság tehet arról, ami történik. Szabadság van, úgyhogy a kormányzat addig megy el, ameddig engedik. Jobb esetben ennek a határát a tüntetések szabják meg, nálunk semmi. Sőt jobb esetben nem is kell tüntetni.

Arra is rájöttem, hogy mi miatt fél minden magyar a tüntetéstől: nálunk szokás megvárni, míg betelik a pohár. Sikeresebb államokban ezeknek elébe megy a lakosság, és részcsatákat nyer. Nálunk bevárnak inkább egy öszödi beszédet, aztán mindent egy lapra: kormányváltást, felvirágoztatást, adócsökkentést, nesztek: Fradit az első osztályba :)
és felelősségrevonást.

Milyen lett volna, ha a pénzügyminiszter bejelentése után (ez: ja igen, télleg, nagyobb a hiány) egyből (demokráciában természetes) tüntetés lett volna, hogy vonják felelősségre, aztán egy tüntetés a Parlament előtt, amikor a tandíjat megszavazta a parlament, de inkább az előtt. Aztán a nyár folyamán egy kis pihenő, és ősztől megint menetrendszerűen tüntetgetések. Ebben nincs semmi. Persze a magyarságnak akkor nyugszik meg a szíve, ha azt mondhatja, tűrtük x ideig, de most már elég volt! Ezt olyan hitelesen tudja mondani mindenki. Én is szépen szoktam mondani. De mind hülyék vagyunk.

Most ez jó ötlet, hogy "tematikus demonstárció" lesz, mert ez már előremutatóbb. De ezt már lehetett tudni korábban is. Miért nem megelőző tüntetések vannak?

Ezt persze úgy kérdezem, mintha lenne egy parlamenti bizottság, amelyik a tüntetéseket szervezi. A spontán dolgokhoz meg kritikus tömeg kell, az meg csak akkor lesz, ha már bekövetkezett a rossz.

Végezetül pedig valami jobb:
ez a felvétel a soproni tescoban készült:

A bejegyzés trackback címe:

https://pityutanarur.blog.hu/api/trackback/id/tr3626667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása