"Kivettem a szabadnapot" a mai napra = eszem ágában sincs bemenni a legnehezebb napon az egyetemre. A tegnap este hatkor kezdődő, és ma fél kettőkor befejeződő küldöttgyűlésen megszavaztak Giskard utódjának. Egy érvénytelen, nulla nem, és huszonkettő igen mellett. Micsoda megtiszteltetés!

A körülményekről, akit érdekel: éjfél után történt mindez, elég kevés macerával. Ez nem így szokott lenni, de már mindenki kiadta magából a hozzászólási vágyat, és amúgy is álmosak voltak. Két dolgot azért megkérdeztek, mielőtt döntöttek volna: fogok-e blogot nyitni (ilyenre gondoltak), és fog-e elmaradni Nyúz. Ez megközelítőleg 4 percet vett igénybe, kifáradtam a teremből, hogy meg hánnyák-vessék a dolgot, majd két perc után visszamehettem, a titkos szavazást megtartották. Nyilvánosságra került az eredmény, örültem, Giskard átadta a nyúzos kincseket (csupa-csupa bennfentes cókmók), attól lázba jöttem.

Hirtelen váltás ez, akár a nyúzos pozíciómat nézve is.

Egyébként meg senki sem tudja rólam, vagy aki tudja, nem emlékszik rá, hogy hetedikes vagy nyolcadikas koromban már voltam főszerkesztő. Igaz hogy a saját újságomban, és hogy abból is csak egy szám látott napvilágot és fénymásolót, de mégiscsak! Ehhez egy közhelyet: akkor még nem is gondoltam volna...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.