Hogy lehet egy filmet ennyire elrontani? Hogyan??

A film első fele a kényelmetlen székembe formálisan beleszögezett, de a második fele valami hihetetlen harakiri.

Lehetne ez a címe: Egy véresgyémánt illata. Al Pacino helyett DiCaprio, Chris O'Donnell helyett Djimon Hounsou. Néha fogékony vagyok az USA-filmek kötelező fordulataira, néha érzem, a rendező a premiren együttérzően bólogatott a kritikusokkal: "igen, én is tudom, de nem tehettem mást..." Ez viszont túltesz minden határon.

Bárhogy is van, a sallang fele a filmnek kristálytisztán elkülönül a fenomerális felétől. Ahogy elfogynak a gépfegyveres tenyérbemászó zombik, és főhőseink egy nyugodt estét töltenek egy tanár otthonában, kezdetét veszi a lélek nagy útja, és totál egysíkúvá válik a film.

Két jelenet maradt meg élesen a film jó feléből: két tűz közé szorulva menekülés Sierra Leone fővárosában, és a másik, amikor "autós üldözés" folyik a szavannán. Speciális atmoszféra (jó értelemben).

Archer (DiCaprio) karaktere nagyon kedvelhető: olyan, mint Aladdin, vagy a magyar mesékből a Legkisebb fiú. Nagy spíler, ért az emberek nyelvén, van bőr a képén, teszi a dolgát, úgy, hogy neki jó legyen. Lő, ha az a célszerű, nem lő, ha nem az a célszerű. Szóval ez tetszett.

Másik, ami tetszett... Van a nagy film, a Gyűlölet (La Haine). Békésnek hittem magamat, sosem vágytam arra, hogy embereket fejbe rúgjak, de a Gyűlölet nézése közben azt vettem észre, hogy tompán puffog a lábfejem az asztalom lábán. Annyira irritáló volt a kissrác a pisztolyával. Na, a Véres Gyémántban ehhez hasonlót éreztem. Amikor a pickupokon fegyveres szarosok érkeznek, és ész nélkül lelőnek mindenkit, akit csak lehet, és én meg elhiszem, hogy ilyen meg is történik, akkor kéjesen felnyerítek, ha DiCaprio lelő közülök egyet-kettőt.

Szóval jó nézni, ahogy Archer ügyeskedik, és úgy mozog Afrikában, mint hal a vízben. De mikor a film végén csak úgy megtapsolják Londonban Solomon Vandy-t... Mert nem volt bosszantó az Egy asszony illatában a hasonló jelenet, itt viszont igen. Itt véresen embertelen (emberi) dolgok történnek a film elején, és azok után, hogy láttam levágott kezeket, haskázó nyolcéveseket, lepuffantott kislányokat, akkor betesznek egy ilyen jelenetet, hogy Solomon öltönyben áll valami teremben, és az Európaiak megtapsolják. Ha Örkény műve lenne, értékelném a megoldást.

Ennél már csak az jobb, mikor Archer golyóval a tüdejében felmászik egy hegy feléig, onnan Solomon viszi tovább a hátán, mert akkora jellem, hogy nem csak a családjáért képes puskacsövekkel farkasszemet nézni, hanem egy gyémántdílert is visz a hátán, ha úgy adódik. Azonban Archernek már ahhoz sincs ereje, hogy cipelődjék, úgyhogy az utolsó száz méteren meghasonlik önmagával, és szarik a gyémántra. Solomont továbbküldi, lepuffant három katonát, nekidől egy sziklának, és felhívja az elpuskázott csaját, hogy őt leszámítva végül minden jóra forduljon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.