Kis magyarázatul: a magyar életérzésről írni teljesen szubjektív, és különben se lenne értelme írni róla, mert az életérzések pillanatnyi állapotok. Egyedül azért van értelme írni róla, mert a pillanatnyi állapotokat védjegyként szokás értelmezni. Pityu ismét komoly…

Az egész téma onnan indul, hogy a Waldorf-iskolákban tanulók az érettségire ugyan azt a tudásszintet érik el, képességekben pedig túlszárnyalják a "sima" iskola tanulóit. Ha ez nem így lenne, akkor szót sem érdemelne a dolog. Lilla egy érdekes kérdést tett fel: mi…

Elvileg lehetett hallani béna úttörőket a város különböző pontjain. Kicsit elgondolkodtam, hogy ebből a lakosság mit vesz majd le, főleg hogy marketingesek ötlete volt az egész... Az a kis performansz valójában nem volt kolosszális trágya, amit én láttam, de engem nem ért…

Elvesztettük a szájberháborút, teljesen letör, bár földrajzban is "per kopf" mutatók alapján rangsorolunk, úgyhogy a 12,5 klikk/fő magyar, 4 klikk/fő japán eredménnyel záruló versenyben nem vitás, hogy Magyarország a bolygón páratlan pihentagyúságot vívott ki…

Megújítottam a bérletemet a Széchenyiben, nyújtottam a diákomat, mire a nő kérdőn nézett rám, hogy ezt most minek... Reggeli üres kedvesség volt az arcomon, nem tudom miért, hiszen igazából a szombati eset jutott eszembe, amikor ugyanezt a műveletet a diákigazolványom hiánya…