ismerkedtem a műfajjal, rájöttem hogy én ettől már egészen zsenge koromban elfordultam, de találtam itt egy számot, ami nem is olyan üres. Abból, hogy a videó csak a feléig van elkészítve, abból úgyis kitaláljátok hogy én készítettem. Tehát:
zene: monoton, unalmas (ez a baj a downtempoval). Ugyanakkor bambulni kiválóan lehet rá, és a szaxofonos rész látványos.
videó: hogy mégse sértsek szerzői jogokat, hozzáadtam a saját "művészetemet", nyilván nem akarom megcsillantani azt, ami nincs, tényleg csak egy jogi státuszt akartam vele. Úgyhogy túl azon, hogy ott az előadó és a cím, néhány másodpercenként történik valami apróság. Ha nem lenne ilyen hamar megunható a zene, még össze is hangoltam volna a zenét a képekkel, sőt, akkor kicsit több kreativitást vittem volna bele. De így nem. Ezen kívül már itt van a gépemen a Sony videoszerkesztő szoftvere, de kritizálja a windózomat, úgyhogy addig nem tudom telepíteni, amíg nem modernizálom. Azt meg még egy Sony programért sem fogom megtenni - maradt tehát a movie maker, a szokásos szín- és minőségvesztéssel.
Ja: a kokárdával kapcsolatban manapság mi az álláspont?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hd 2008.10.24. 14:21:27
de butaság lenne álláspontot foglalni, sztem inkább márc. 15. - kokárda, okt. 23. - vmi nemzeti színű, nem kokárda; de én outsider és zsébéká vagyok.
hd 2008.10.25. 00:44:33
ildi.bildi 2008.10.25. 17:07:28
sony: áááááááááá. a programokat japánok írják - vagy nem konkrétan japánok, de a közép és felsővezetők úgy gondolják hogy jobb ha ők beleszólnak a dologba (a tanulságokról Zoli tudna beszélni Jap... külföldről)
azt mondta: