A Katasztrófafilmről a találó címén kívül mást nem is kéne írni. Volt úgy két éve a Bazi nagy film, nagyjából ugyanolyan sületlenség ez is: felfűzték az utóbbi évek mozikaraktereit egy borzasztóan gyenge cselekményre. Kamerával moziban felvett verzót töltöttem le, ennek előnye az volt, hogy kiderült: az amerikai mozikban még ezen is tudnak röhögni. Becsületükre legyen mondva, hogy leginkább csak akkor, ha büfögnek a vásznon, szóval annyira ők sem adják alá. Végig sem néztem, elindítottam inkább a Be kind rewind-ot, a magyar címében nem vagyok biztos, talán Tekerd vissza haver! lett végül.

Ez viszont kiváló film, annak is, aki utálja Jack Blacket. Engem az utóbbi időben kezdett szórakoztatni, bár mindig nyomasztottak a szánalmasság miatt vicces karakterek, amiket ő játszott folyton.

Van egy röviden összefoglalható alaptörténet, miszerint Jack Black mágnesessége miatt tönkremennek a sarki ósdi videotékában a kazetták, mire kitalálják hogy újraforgatják azokat a filmeket. A szerzői jogok vetnek véget a mókának. Ugyanakkor ezek az újraforgatások is helyet kapnak a filmben, amik szellemesek és viccesek, de a cselekményt nem lendítik elő, és ez szokatlan, mert az amerikából érkező mozik történetközpontúak jobbára. Végeredményben olyan jelenségek bukkannak fel a fimben, mint közösségi szellem egy ház lebontása kapcsán, amatőr zsenialitás, satöbbi, amit már mind láttunk más filmekben. De a megközelítés mindenképpen eredeti és szórakoztató. A kiskorom jutott eszembe, amikor sorban álltunk a mozikassza előtt, és ott voltak azok is akik menők, meg mi is... -- ez a film kicsit olyan mint a mozizás és filmkészítés halotti beszéde, jó értelemben véve.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.