Nyilván mindenki olvasott már arról, hogy a maja naptár 2012-ben véget ér, és hogy akkor eljön a világ vége. Nem komolykodnék tehát semmiképpen, az előttem szólók már mindent elmondtak. Csak megtaláltam egy vizsgaidőszaki jegyzetemet, amit a Latin-Amerika vizsgámra készülve készítettem. A vizsga anyaga nem volt olyan izgalmas, mint a maja naptárszámítás (ami egyáltalán nem volt anyag), úgyhogy csak kettessel mentem át. Nade!

száraz rész:

A lényeg, hogy a maják csillagászati ismeretei kimagaslóak voltak ahhoz képest, hogy a vasat nem ismerték. Csillagképekbe kategorizálták az égbolt csillagait, csakúgy mint az egyiptomiak és más magaskultúrák, meg az európaiak is. Megfigyelték és feljegyezték a csillagok vándorlását az égbolton, szabályszerűségeket fedeztek fel, úgyhogy rájöttek, hogy bizonyos égi jelenségeket előre ki lehet számolni. Ez ment is nekik, mert a matematikában is nagyon jók voltak (európához képest). Az egyes kultúrák mikor felfedezik, hogy a Nap nagyjából 365 nap alatt fejez be egy ciklust (ugye pontosan 365,25 - de ezt a maják nem építették be a naptárukba), és aztán a 366. napon a Nap újra olyan pozícióban delel, mint 365 nappal korábban, szóval mikor ezt felfedezik, akkor elkezdenek pontos naptárakat készíteni. A maják két naptárat is használtak. Az egyik naptár 260 napból áll, és azt 8 ahau-ra osztották. A másik naptár 365 napból áll, és azt 13 popra  osztották. Azért volt szükség két naptárra, mert más-más célt szolgáltak. Annak egy másik bejegyzést kell szentelni.

Az éveket (napokat) ciklusokba szedték. A legnagyobb ciklus a világ volt. Azon belül volt a 144 000 napos baktun, azon belül a 7200 napos katun, azon belül a 360 napos tun. Ezen belül volt még a 20 napos unial, amin belül az alapegység, az 1 napos, a kin.

A naptárukat a világ kezdeténél indították. Egy-egy világ 1 357 100 kinből (napból) áll. (De lehet hogy hosszú í-vel mondták, és akkor egy-egy világ 1 357 100 kínból áll, hehhe) Ha elmúlnak ezek a napok, a világ összeomlik, és egy új kezdődik. Ami azt jelenti, hogy nagyjából 3718 évből áll egy ciklus. A mi időszámításunkban ez úgy hangzik, hogy Kr.e. 1706-ban kezdődött a mostani világ. (mert 2012-ben ér majd véget)

szaftos rész:

4 éve volt az ókor szigorlatom, úgyhogy most csak annyit vetnék ide, hogy ez arra az időszakra esik, amikorra az indusvölgyi civilizáció bukása, amikorra a közép-európai bronzkor kezdete, Mezopotámiában Hamurappi hódításai, Kínában a Shan-dinasztia győzelme, és erre az időszakra esik a mínoszi kultúra középszakasza is. Egyiptomban Sobekneferu uralkodónő halálával véget ér a 12. dinasztia uralkodása, és még ebben a században kifullad a 13. is, és kezdődik a 14. dinasztiáé. Közép-amerikában erre az időszakra esik a maják megtelepedése. Csak a látókör-szélesítés végett álljon itt az is, hogy ebben az időszakban már éltek magyar szavakat használó emberek. (nem tudjuk hol, és kik, de a nyelvészek szerint kellett hogy legyenek, mert bizonyos ma is használt szavaink olyan öregek)

Túl misztikus lenne, ha azt mondhatnánk, hogy a Kr.e. 18. században az egész Földön váltás történt, és erről nincs is szó. De a bronzkor kezdete Európában meglehetősen messzire ható folyamat volt, és a maják letelepedése is Közép-Amerikában (persze még évezredekre voltak a felemelkedéstől). Ugyancsak váltásnak számít az indusvölgyi civilizáció leáldozása.

Ugyanakkor nem szűnt meg a krétai mínosz-kultúra, nem szűnt meg Egyiptom, és Mezopotámiában sem hanyatlott semmi, vagy vett új lendületet az élet. (Mezopotámia ilyen szempontból elég amorf, a sok államalakulat miatt) Úgyhogy a 2012-es világváltás ha lesz is, nem valószínű, hogy bibliai jellegű radírozással jár majd. Arról nem is beszélve, hogy kulturális értelemben világvégén a 16. században a maják már túlestek. Ennyit megnyugtatásul.

Azt persze érdemes megemlíteni, hogy az ókori egyiptomiak világvége-dátuma szerint is mostanában várható a világváltás. Az ókori egyiptomiak is úgy vélték (a papok vélték, mert azért egy nádvágót hiába faggattak volna erről), hogy a világvége egyben egy új, másik világ születése is.

Erről inkább idézem a kiválónak tűnő Egyiptom világát:

"...az óegyiptomiak már jóval az európaiak előtt csillagképekre osztották az eget és azokkal mérték az időt. Megfigyelték például, hogy az égbolt csillagképei két ellentétes irányba "forgó" gyűrűbe rendeződnek, és két különböző gyűrűn lévő csillagkép 25 920 évenként kerül egymáshoz viszonyítva azonos állásba. Hitük szerint amikor a kos és a Herkules csillagkép egymás fölött áll pont a Szfinx előtt, és pont azon a ponton kel fel reggel a nap, eljön a szeth tepi, a világvége. Ekkor hatalmas természeti katasztrófák söpörnek végig a Földön és elpusztítanak mindent. Ez az esemény tehát 25 920 évenként következik be. Szerintük egy ilyen szeth tepi okozta Atlantisz elsüllyedését. Az óegyiptomi naptár szerint a legújabb ilyen világvége valamikor a 21. század közepén következik be."

A szenzációs dolog egyébként ebben a kérdésben a Szfinx. Az ókori egyiptomiak számára a Szfinx egy "kulturális Noé bárkája" volt, amit az előttük élt nép hagyott hátra. Mint ahogy az ókori egyiptomiak piramisa számunkra egy Noé bárkája. Letűnt világok túlélő értékei. A belinkelt egyiptomos oldalon is olvasható, de nekem Robi mondta, hogy a Szfinx nem egykorú a piramisokkal, mert a Szfinxen találtak olyan eróziós nyomokat, amit eső okozott. A piramisokon ilyenek nincsenek, tehát amikor a Szfinxet heves esőzés koptatta, akkor a piramisok még nem voltak ott. A természet tudomány pedig felülírja (pontosítja igazából) a bölcsészettudomány eredményeit, hiszen a klimatológusok azt meg tudják mondani, hogy legutóbb mikor volt Egyiptom éghajlata nedves. Ez pedig az utolsó nagy eljegesedésre esik. Több, mint 12 ezer éve. Bumm!

Arra akarok tehát kilyukadni, hogy ilyen fejlődési (haladási) töréspontok léteznek. Mindaz, amit a Szfinxet megépítő népről tudni lehet, az annyi, hogy tudtak Szfinxet építeni. Eltűnt az a nép a Föld színéről, de tudtak maguk után hagyni valami jelzőbóját. És jött utánuk más nép. Ugyanez a Vízözön története is: Noénak sikerült, a népének nem. Aztán Noé fiai és feleségeik szültek új népeket a környékre, amiknek csak a bárkán keresztül volt valami köze a régi világhoz. Ilyen vízözönről egyébként nemcsak a sumérok tudtak (ami nem szenzáció - durván szólva Mózes tudott a "sumér vízözönről"), hanem az inkák is. Az nem rossz.

Vannak tehát leáldozott világok, és a leáldozó világról író világok is leáldoztak már, és még az is megeshet, hogy nekünk is reszelnek a közeljövőben. 2012 után visszatérünk erre a kérdésre :)

Még idebiggyesztenék annyit, hogy a bizánci naptár és a zsidó naptár is a világ teremtésétől dátumoz, és a bizánci szerint 7517 – 7518 van, a zsidó szerint 5769 – 5770. Mikor az egyik világ elkezdődött, addigra már volt egy 2200 éves, hehhe! Sőt, mikor a maják szerinti világkezdet bekövetkezett, addigra kb. 2000 éve megtörtént már a Világ kezdete a zsidó naptár szerint, és kb. 4000 éve a bizánciak szerint. Kinek van igaza? 2012-ben részben kiderül!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.