Két dolog: egyrészt végre utánajártam, mit jelent a szövegekben az, hogy (sic!). Mikor olyat olvasok, hogy "hüje (sic!)", sejtem hogy mit jelent, de ma elszakadt a cérna, és vettem a fáradtságot. Egyrészt azt jelenti, hogy "a!" másrészt azt jelenti, hogy "így!". Főleg ha idéznek, vagy mások álláspontjait összefoglalják. Példa:

A Family Guy szerint világ egy teknős hátán van (sic!) -- bár ha engem kérdeztek, írhatnánk úgy is, hogy "A Family Guy szerint a világ egy teknős hátán van (tudom, tudom...)" vagy hogy "A Family Guy szerint a világ egy teknős hátán van (hehh)" Bakay Kornél könyveiben a (sic!) olyan hangsúlyt kap, hogy (sötét!).

Mindenesetre kisebbségi érzés fog el, amikor olvasom egy szövegben a (sic!)-et, úgyhogy nem fogom használni a továbbiakban sem.

A másik dolog egészen szentimentális. Le kell szögezni, hogy még csak gyakorlaton vagyok, heti háromszor, tehát nem rokkanok bele. Úgy volt, hogy az óra végén tekertem össze a térkép et, szépen, mint valami összetekerhető tér-idő kaput. Átkötöttem a madzaggal, kis elégedettség-mosoly volt a szám szélén, térkép nélkül halott lennék azt hiszem. A nadrágomról lecsapkodtam a krétaport, közben a tanulók sorra hagyták el a termet. Mondogatták, hogy "viszlát tanárúr!", és olyat is mondtak néhányan, hogy "kellemes hétvégét!" Kimentem a teremből én is, a krétás kézfejemet tördelve úgy éreztem magam, mint a tesiteremben a tornászkorlát előtt. Saslengés után. Vittem a térképet, mentem a folyosón végig, pörgött az agyam, játszottam vissza a fejemben mi hangzott el az órán, és mivel kell még kiegészítenem legközelebb. Tetszik eléggé ez a tanítás-dolog! Mármint tudom mivel jár még, de úgy is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.