Húgomnak 18. születésnapja van, boldogot neki!, hűvös a levegő odakint, nekem meg szakdogát kéne írnom. Éhes vagyok.

Gyilkos - a biciklim - tegnap megadta a kegyelemdöfést. Azt ugye már szinte mindenki javasolta, hogy tüntessem el a világegyetemből ezt a bicajt, jelzem, hogy nem adtam fel a reményt. Újabb és újabb hónapokat vártam, hogy majd összegyűjtöm a pénzt erre-arra az alkatrészre, meg ha majd veszek új külső gumit, meg megreszelem itt, megolajozom ott, akkor így meg úgy, hogy végső soron fog menni az a bicikli alattam! Nem megy. Hiába csak a váz meg a villa eredeti rajta már.

Mióta megvettem a biciklit, egyetlen előrelépés történt: az utóbbi egy évben nem hozott balesetközeli helyzetbe. Hátralépés sokkal több volt, hiszen azért vettem, mert a másikat ellopták (máig nem értem, hogy azt a roncsot miért), összegyűlt egy újra a pénz, s vettem, ennek ellenére ugyanúgy nem tudtam biciklivel garázdálkodni. Azt is szinte mindenkinek elpanaszoltam már, hogy 24 ezer ropogós forintot adtam érte, és három nap boldog bringázás után elkezdődött az újabb pénzráfordítást jelentő kálvária, ami azóta tart. Le sem írom, mennyit költöttem rá, elég annyi, hogy tegnap vettem rá másodszor kereket (kb. 14 hónapja van meg a Gyilki). S itt van a legelkeserítőbb részlet: az új első kerék nemtudommije - nem vagyok szakember - nem fér be a villa kis bigyulájába. Szóval nem tudom berakni a kereket, de nem a kerékméret miatt, mert ahhoz még volt eszem, hanem a kis bizgentyű miatt. Foglalat talán. Talán két miliméterrel vastagabb az új kerék [nevezzük így:] tengelycsavarja, és ezt felismerve a szereléskor belső viharaim legsztoikusabbát éltem meg. Leraktam a csavarhúzót, és azt mondtam, nem akarom látni ezt a biciklit egy jó ideig. Nem kiabáltam, nem volt bennem indulat, csak leálltam, mintha egy dolgozat javítását hagytam volna félbe mondván: kell egy sör, letettem a csavarhúzót, és kivittem a szobából a biciklit. Az utána maradt olajfolt a szőnyegen eszemet dícséri.

Olyan közel voltam a biciklizéshez! Kurva két miliméter miatt most megint futkosni valamiért!

Én nem értem, hogy a két miliméterrel véznább 1990-ből miért rosszabb, mint a két miliméterrel vastagabb 2010-ben! Miért kell újabban két miliméterrel vastagabbnak lennie? Nyomorult fejlődés!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.