Nem tartom magam politikai okból kiköltözőnek, vagy nem állítom, hogy azért hagytam el a tanári pályát, mert a magyar törvények erre kényszerítettek. De mondhatnám. A barátaim közül sem mindenkinek mondtam, mert nem mindenki látta úgy mint én: ha komolyan veszem a gyermekvédelmi törvény szövegét, akkor a puszta jelenlétemmel sértem meg a szabályokat. Volt aki ezt túlzó véleménynek gondolta, de volt, aki maga kérdezte, hogy ez nincs-e a távozásom okai között.
Már egyébként sem releváns, jó helyen vagyok, itt is tanár vagyok, a párommal élek, nincs ebből kényelmetlen óvatoskodás meg titkolózás. Kaptam oklevelet az ír gyermekvédelmi szabályozás megismeréséről, beadtam az erkölcsi bizonyítványaimat, és ezzel átmentem a gyermekvédelmi szűrőn. Ettől a ponttól a jelzőrendszer gondoskodik a gyermekek védelméről. Nincs szégyenkezni valóm, nincs okom Kövér László szavaival összhangban másodrendű állampolgárnak éreznem magam, és nincs okom a gyermekekre leselkedő veszélynek éreznem magam, így írni sem volt kedvem erről a témáról.
Viszont három napja olvastam egy cikket az Euobserveren, amit tegnapelőtt a HVG is szemlézett. Felkavarta bennem az egész ügyet, mert igazat adott nekem. Jól értem a magyar gyermekvédelmi törvény szövegét, és nincs semmi túlzó az interpretálásomban.
Amikor nem a kirekesztésről szól a gyermekvédelem
Írországban a bentlakásos iskolák diákjai több hullámban is megrengették a közvéleményt. Az első a kilencvenes években történt, a legutóbbi 2022-ben. Tömegével jöttek elő a molesztálásuk történetével. Így nem egyszerűen témává vált a gyermekvédelem ügye, hanem egy új korszak indult meg az iskolarendszerben. Az egyházak teret vesztettek az iskolák irányításában és az oktatáspolitikában, megtörve a korábbi 200 év gyakorlatát. Kialakították a gyermekvédelmi rendszert, és az ezt szolgáló jelzési kötelezettséget, a kötelezettek képzésének rendjét.
Nagyon érdekes az ellentmondás a magyar és az ír gyermekvédelem között. Még ha Írország csak szavak szintjén marad is, a kialakított szabályrendszer akkor is ezerszer hatékonyabb, mint odahaza. Magyarország számára is ott a lehetőség, hogy komolyan vegye a gyermekvédelmet, ehhez nem kell EU-támogatás, vagy különadó.
Jelenleg sok szabály biztosítja a magyar gyermekek védelmét, de Írországban meglepett, hogy anélkül be sem tehettem a lábam a tanterembe, hogy ne írattak volna egy tesztet velem a gyermekvédelmi kötelességeimről. Magyarországon a gyermekvédelmi kötelesség az általános józan észre van bízva, ami általam ismert személyes történetek alapján hiánycikk. A “rossz gyerekek” elsőként hullanak ki a védő figyelmet kapó diákok köréből. És ha látja is valaki, hogy gond húzódik meg a diák viselkedése mögött, túl egyszerű elfordítani a fejünket, mert a törvény nem kötelezi a tanárt, hogy jelezze a gyermekvédelmi felelősnek a gyanúját.
Megesik, hogy míg a tanárok minden évben átesnek a tűz- és balesetvédelmi oktatáson, papírt írnak alá a tűz- és balesetvédelmi szabályok megismeréséről és tudomásul vételéről, addig az iskolában nincs kijelölt gyermekvédelmi felelős. Nincs kirakva senki telefonszáma, akit fel lehet keresni az aggodalmakkal.
Ez volt a hiányzó láncszem?
De 2021-ben tökéletesítő szándékkal hozzányúlt a kormány a szabályozáshoz. Ezekkel a dolgokkal ugyan nem foglalkoztak, de az LMBTQ témát bevették a gyermekvédelem körébe. Na nem úgy, mint itt Írországban, hogy még a katolikus iskolák házirendjébe is bekerült, hogy tilos bárkit is szexuális identitása miatt bántani, hátrányban részesíteni, kirekeszteni. Magyarországon pont fordítva: a kis buzik jobb, ha meghúzzák magukat.
Tilos a melegpropaganda. Ilyen szó civilizált országban nem létezik, így nem szívesen használom a magyar nyelvben sem, de a törvény is tartalmazza, ezért nem lehet mit tenni vele. A törvény szerint minden melegpropaganda, ami a melegségről pozitívan szól. Felvilágosítás, ami természetes jelenségként kezeli; mentális támogatás, házirend erejével támogatás, pedagógiai támogatás mind-mind melegpropaganda.
Ha a meleg gyerek kiáll magáért, már az is melegpropaganda.
Ismerem a vélekedést, olyan nincs, hogy meleg. Belebeszélik az emberbe, a csapvízben lévő hormonok okozzák, saját döntés, stb. Bárki, aki ezek mentén hoz döntéseket, alkalmatlan a döntéshozásra. Ha a segged a földhöz vered, akkor sem leszel meleg külső hatásra. És a fanatizmussal ellentétben semmilyen káros hatással nincs a társadalomra, ha valaki LMBTQ. Furcsa esetleg, de nem káros.
Az is melegpropaganda, ha meleg vagy. Megkérdezik, hogy meleg vagy-e, van-e párod, mit válaszolsz? Ha igazat mondasz melegként, máris melegpropagandát terjesztettél, főleg ha tanár vagy. Egy tekintély, aki a diákok tanulmányi előmenetelét a diák után másodikként befolyásolja, meleg. Hogyan reagáljon erre egy diák? Ha az aktuális társadalompolitikával összhangban elítéli a tanárt, talán félhet, hogy elveszti a tanára jóindulatát. Ha megalkuszik, és nem vállalja a véleményét, már fiatalon megismeri az öncenzúrát. Ha a tanár nyílt légkört teremt, és helyet ad a véleményeknek, akkor nemcsak az őt elítélő diáknak ad szót és támogatást, hanem a meleg tanárt védő diáknak is. A legsúlyosabb melegpropaganda!
A tanár szintjén nézve pedig ha igazat mondasz, az a baj, ha hazudsz, akkor meg az a baj. Menjünk szorosan a törvény szelleme mentén, mi van, ha a tanár pedofil? Ha igazat mond, repül, ha hazudik, hazudik. Mármint a hazugságot káros dolognak tartom, főleg diákok körében. A megoldás? Ne menjen a pedofil tanárnak. Ugyanez a logika a melegpropaganda tiltása mentén is: ha nem akarsz hazudni, akkor hagyd ott a pályát. A törvény elég világos a melegpropagandával kapcsolatban.
Ezzel kriminalizálja a homoszexualitást a magyar gyermekvédelmi törvény.
És nem várom el ettől a társadalomtól, hogy vegye védelmébe a melegeket, csak azt, hogy ne tiltsa. Ne bélyegezzen meg senkit. Joga van az információhoz mindenkinek.
SNI-s kormány
Létezik homofóbia Magyarországon, így vehetnénk készpénznek, hogy a homoszexualitás pedagógiai kriminalizálásával csak a társadalmi konszenzust öntötte törvénybe a kormány. 2010-hez képest 2024-re sokkal homofóbabb lett a lakossági átlag. De még ezzel együtt sem volt sem a diákjaimnak, sem a szüleinek jól hallható kifogása ellenem. A kormány tagjai sokkal sötétebb lelkűek, mint a lakossági átlag. Ahogy az oroszbarátságával, EU-ellenességével egy kisebbségi véleményt emel kormányprogrammá, ugyanúgy a homofóbiával is.
Nem állítom, hogy a magyar átlagnak a pedofíliáról nem a homoszexualitás jut eszébe teljesen helytelenül. Azt sem állítom, hogy a homoszexualitásról reális kép él az átlagember fejében. Csak azt állítom, hogy amikor a valósággal szembesül, hogy ki buzi és ki nem, akkor képes emberként kezelni a kérdést, nem pedig vallási fanatikusként, vagy gyökér kormánytagként. Amiért végtelenül hálás vagyok.
Viszont amíg a kormány a gyermekvédelmet ezzel megoldottnak látja, addig valójában csak még jobban megbélyegezte a társadalom egy részét, és nem javított semmit a gyermekmolesztálások, a gyermekek fizikai elhanyagolása, a gyermekek érzelmi elhanyagolása vagy bántalmazása terén. Lehet, hogy a kocsmában - ahol a 2020-as Nemzeti Alaptanterv java része is készült - a gyermekekre leselkedő veszélynek csak a “megbuzulást” látják, de egy kormány nem követheti minden kérdésben a semmihez sem értő tömegek hőbörgését. És főleg nem roncsolhatja a társadalom szövetét a társadalom tagjainak kirekesztésével.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
azt mondta: