Elképzelhető, hogy erről majd írok bővebben is, legalábbis már egy hónapja tervezem, de csak nem jut rá idő. Mindenesetre most már felvázolom a témát, mindenféle linkek és egyéb hivatkozások nélkül - meg kell elégednetek az én kritikai szűrőmmel.

Felvezetőnek kis eszmetörténeti morzsa: időjárás-szabályozásnak számít az is, amikor valamely történelmi korban valamely vallás papja manipulálni akarta az esőt például. Az ember vágyai nagyon tartósnak bizonyulnak tehát. A kora-újkorban ágyúval lőtték a jégeső-gyanús felhőket, s szintén jégeső ellenes éllel az államszocializmus időszakában vegyi anyagokat a légkörbe juttatva siettették az eső megeredését, hogy még azelőtt megeredjen, mielőtt óriási jégtömbökké duzzadnak a cseppek a feláramlás miatt.

Ahogy kutattam a témában, meglepő módon Neumann János nevébe botlottam - egyébként éppen nemrég hallhattam róla kiselőadást a suliban. Neumann János a számítógép kifejlesztésén dolgozó amerikai csoport egyik oszlopa annak idején cikket írt arról, milyen lehetőségek és veszélyek rejlenek az ember általi időjárás-szabályozásban.

Arról a magyar ember is olvashatott, hogy esőt fakasztottak a sivatagban, a levegőben lévő nedvességet jód segítségével kicsapatják. Ettől eső esik egyrészt, másrészt még szárazabb lesz a levegő, hiszen a nedvesség vagy itt van, vagy ott. Az eljárás hatékonyságáról és értelmes voltáról nem tudok mit mondani elegendő információ híján.

Több cikket lehet olvasni arról is, hogy Kínában mit csinálnak, legutóbb árvizet okoztak maguknak, pedig csak a port akarták kimosatni a levegőből egy kis záporral. Havazást is előidéztek már szintén Kínában, de sokkal kísértetiesebb dolgokat is elő lehet idézni ennél.

Ezek legfontosabbika a légmozgások szabályozása. A Föld légköre állandó cirkulációban van, hiszen tudjuk, hogy a meleg levegő felszáll, a hideg leszáll. Leegyszerűsítve a termikus egyenlítőnél állandóan feláramlik a levegő, a pólusokon pedig alászáll, és a nyomáskiegyenlítődés kényszere miatt mozgásban van az egész légburok. Ha valahonnan "felszáll" a levegő, egyből ott a helyén a "következő" levegő. A szisztéma aztán csicsás lesz azáltal, hogy a termikus egyenlítő folyton vándorol a két térítő kör között, valamint hogy a mérsékelt övezetben ciklonok és anticiklonok jönnek létre (ja és a Föld forgásából adódó eltérülés, stb.), illetve hogy a szárazföld és az óceán eltérő ritmusban melegíti fel a fölötte lévő légtömeget, nem feledve a hegyláncok jelentőségét sem! Elég azt tudni, hogy a földrajz szakon nem merültek részletekbe, mondván, hogy a meteorológus szak 5 éve sem teljesen elég, bátran summázom tehát annyival, hogy a helyi adottságok bőven módosítják a sarkvidékek és az egyenlítő közt lezajló hő- és légcserét. Továbbá: a rendszer bonyolult.

Viszont azt kiemelném, hogy szél azért van, mert valahol 2000 km-es körzeten belül alacsonyabb a légnyomás, mint ahol magasabb, és ezért egyik helyről a másikra mozdul a levegő. Ez a szél. A meleg levegő tágabb és emelkedik, tehát kevésbé nehezedik az alatta lévőkre. Alacsony nyomású ugye. A hideg levegőre pont az ellenkező jellemző. A levegőt a szárazföld vagy valami víztömeg melegítheti fel. A szárazföldet vagy a "valami víztömeget" pedig a napsugárzás melegíti. Itt. Itt van a kutya elásva!

A szabályozás lehetősége itt elég nagy: a napsugárzás mértékét csökkenteni és maximalizálni is lehet. Csökkenteni könnyebb: fényvisszaverő permetet kell szórni a légkörbe, és máris kevésbé melegszik a szárazföld, így hidegebb és magasabb nyomású lesz a légkör. Ha például valami pusztító szélvihar közeleg, magas légnyomásúvá változtatva a területet, a szélvihar más irányba halad majd. Elméleti lehetőségről van szó! Ilyen fényvisszaverő permetet a hatvanas években már konkrétan ismertek, innentől fogva az állampolgár bizalmán múlik, mit hisz, használnak-e ilyet. Neumann János ennek az eljárásnak előnyét abban látja, hogy a sarkvidékekről időnként betörő fagyok, vagy a trópusokról érkező hőhullámok normalizálhatók. Viszont azt mondja, nem szabad ehhez az eszközhöz nyúlni, mert a kölcsönhatásokat nem ismerjük pontosan.

Ami azt illeti, a kölcsönhatások megismerése igen fontos project volt a világháború alatt, de előtte is. Mondanom sem kell, milyen lehetőségek rejlettek egy leszálló ködben: mikor a németek lerohanták Belgiumot, kifejezetten takarta őket a köd. Manapság persze a műholdak elől ködbe nem burkolózhat semmi, de annak idején még a radar is újdonság volt (Bay Zoltán - Föld-Hold radar, 1946). Szóval fordítottak pénzt az időjárás-szabályozás témájára, a harmincas években több magyar újságcikk is foglalkozott a témával a maga módján. Ezek után már nem meglepő, hogy Neumann János neve miért bukkan fel az időjárás-szabályozás kapcsán.

Az első számítógép nem másért épült meg, mint időjárás-előrejelzésért. Ez így van, ahogy írom, én legalábbis meglepődtem, hogy nem a civilizációs ugrás lebegett a fejlesztők szeme előtt, hanem gépi előrejelzést akartak, se a nyomdászokra, se a postásokra, se a gépkezelőkre nem gondoltak, hanem egyszerűen jött a logikus gondolat, hogy ha a légkör mozgásai ismert fizikai törvényeken alapulnak, akkor pontos adatfelvétel esetén előrejelzést lehet kalkulálni létrán felmászó béka és barométer nélkül is! Mikor a számítógép az első eredményeket kiadat, Neumannék sok kritikát kaptak, hogy időpocsékolás az egész, ugyanis a meteorológia a hagyományos úton jobban boldogult átmenetileg. Konkrétan kétségbe vonták a számítógép értelmét! Ha belegondolunk, hogy azóta csak a meteorológia milyen korszakváltáson ment keresztül, mi mindent előre és visszamenőleg ki tudnak számolni, hogy a jégkorszakokról és a globális felmelegedésről mennyi mindent megtudtunk, és egy délután alatt milyen hatástanulmányok készülhetnek el, amikre a számítógép előtt legfeljebb csak néhány író gondolhatott! Neumannék aztán megfeszítve tökéletesítették a rendszert, és igazolták azt, hogy ami a meteorológiai előrejelzéseket illeti, a számítógép kiszámolja a dolgokat hiba nélkül, csak megfelelő adatokat kell betáplálni. Innen a számítógép neve is...

Szóval szinte minden nap használunk egy olyan eszközt, amit egy teljesen specifikus probléma megoldására találtak fel, de ami manapság ezerszer több dologban nélkülözhetetlen. Viszont tereljük vissza a figyelmünket az időjárás-szabályozásra! Többet most nem írnék róla, pedig itt aztán olyan összeesküvés-elméletek vannak, hogy az ufológusok szemlesütve háttérbe kullognának! A nyárvégi tűzvész Oroszországban, ugyanakkori vízözön Pakisztánban, a gyöngyházfényű égbolt fölöttünk, és ez még csak Eurázsia, az amerikaiak vélekedését még nem is említettem! Talán megnyugtató lehet, hogy az államszocializmus csődjével leállt az időjárás-szabályozás is idehaza: nincs több jégeső-eltüntetés. Hogy aztán mást csinálnak-e fölöttünk, az már hit kérdése.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.