Korrekt újságcikk született a Szent Koronáról, link ez itt. Kivonatolva:

- Különleges a magyar Korona az európai koronák sorában, mert az egyik legősibb és legtovább használt koronázási ékszer

- Különleges, mert a Korona nélkül érvénytelen volt a királlyá kenés

- Pálffy Géza új felfedezéséről szól a cikk, egy új epizódra bukkant a Korona történetében, mikoris a Koronát tároló ládát felülről betörték, és ez magyarázhatná meg a kereszt ferdeségét.

Csak röviden három dolgot.

1. A Korona legzseniálisabb tulajdonsága az volt, hogy övé volt az ország, nem a királyé. Ezért kellett jelen lennie az érvényes királlyá kenéshez. Ezért nem fulladt káoszba az ország például Hunyadi János kormányzósága alatt, mert a politikai elit arra volt kondicionálva, hogy a király csak egy eszköz az ország irányítására, a lényeg az ország (Korona) maga, amit akár egy kormányzó is irányíthat. Vagy egy országgyűlés, ha úgy adódik (pl. a kevésbé hangsúlyozott eszméletlen előremutató 1528-i királyok nélküli országgyűlés). Emiatt nem ciki, hogy a Parlamentben van a Korona, mert nem a királyt jelképezi, hanem az országot.

2. A cikk nagyon felkészülten elkerülte azokat a vitapontokat, amik -hogy hogynem- iszonyatosan vitatottak, úgyhogy ami fekszik nyugszik, én is elkerülöm. DE maradt még így is egy baromi fontos dolog, a kereszt ferdesége a Koronán. A régi ábrázolásokkal, metszetekkel alátámasztani a Korona keresztjének ferdeségét nagyon félrevezető, hiszen a Koronát senki sem láthatta, főleg a cikkben említett Fugger krónika illusztrátora nem. Melyik az a szimmetriáért és aranymetszésért meg tökéletességért rajongó reneszánsz illusztrátor, aki ha egy Szent Koronának nevezett koronát lerajzol, akkor ferde keresztet rajzol rá? Ezzel szemben az 1800-as évek megengedő romantikája már lehetővé tette a valós ábrázolást. Ettől még elferdülhetett a kereszt a 16. században, de ezt a hipotézist nem egy illusztráció fogja megerősíteni.

3. Érthető módon, mivel a cikk Pálffy kutatását taglalja, nem térhetett ki más alternatívákra, mert az origo.hu munkatársai nem a Történelmi Szemle munkatársai. Miért is kéne tudniuk Csomor Lajos kutatási eredményeiről a '80-as évekből. (részletesebb blogbejegyzést találtam erről ezen a linken.) Csomor felismerte azt a problémát, hogy a Koronán lévő tűzzománcok nem repedtek meg ott, ahol elvárható lett volna. Most csak a kereszt alatti zománcképre koncentrálva például az kezd elfogadottá válni, hogy a zománcképet brutálisan átfúrták, keresztül Krisztus hasán, és a keresztet utólag tették rá. Ha egy tűzzománcot megpróbálsz átfúrni, az megreped, legalább hajszálrepedések formájában. De a Krisztus tűzzománc nem repedt, tehát nem utólagos toldás rajta a kereszt. Ha pedig nem utólagos toldás a kereszt, és bármilyen utólagos feszítőerő megrepesztette volna a zománcképet, akkor kijelenthetjük, hogy a Koronán a kereszt eleve ferde volt, valamilyen oknál fogva.

+1: amiért nem fejtik meg soha a korona kérdéseit az, hogy Csomor Lajosék csapata 1983-ban vizsgálta meg a Koronát, 5 évvel azután, hogy hazaszállították az Egyesült Államokból. Ki mossa le Amerikáról azt a vádat, hogy elkészítették ennek a pilisszívcsakra-körökben mágikus tárgyként emlegetett tárgynak a hajszálpontos mását, az eredetit betették a 13-as raktárba, és csak a másolatot küldték el a hidegháborúban ellenséges táborba tartozó diktátornak, Kádár Jánosnak 1978-ban. És ha egy másolattal van dolgunk, akkor -kiragadva ezt az egy problémát- a tűzzománcok meg-nem repedése félrevezető, mert mindössze a másolat elkészítésének sorrendiségét fedi fel. Összegezve: a Korona-ábrázolások egyike sem fotorealisztikus, sőt az illusztrátorok többsége nem is látta, tehát az ábrázolások zömmel hasznavehetetlenek a Korona-kutatásban. Ha egy korabeli szöveg írja le, hogy ettől és ettől deformálódott a Korona, azért nem hihetünk neki, mert legalább három történet már kering róla. Ha pedig magát a tárgyat vizsgálják, nem lehetnek biztosak benne, hogy az eredetivel van dolguk.

A bejegyzés trackback címe:

https://pityutanarur.blog.hu/api/trackback/id/tr255194490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása