Angliából való hazatérésem másnapján (pont egy hete) botlottam az első dohányboltba, és ekkor tudatosult bennem, hogy máshol nem lehet cigit venni. Csak ott. És ki nyithat ilyen tuti boltot? Röhej.

Ezen a napon biztos voltam abban, hogy olyan szinten nincs a tömegnek koncepciója a jövőről, hogy az kétségbeejtő. Ha lenne, akkor felismerte volna, hogy a Nemzeti Dohányboltban nem a trafikmutyi a legvérlázítóbb, hanem az a természetesség, amivel kicsavarják szabad állampolgárok (vállalkozók) kezéből a megélhetésüket. Ezen a napon tudatosult bennem, hogy államosítottak egy kereskedelmi területet, és az államosítás pont az ellenkezője annak, amit én a jövőtől szeretnék. Elfogadhatatlan, hogy egy párt kitalálja azt, hogy államosítják (pártosítják) a dohánykereskedelmet, néhány hónap leforgása alatt, és senki sem tüntet országosan. Most persze már késő, de engem sokkolt Anglia után, még úgy is, hogy Angliát nem tartom követendő példának. És ahogy olvasom az újságokat, úgy látom a többieknek is még csak most kezd leesni, hogy a trafikmutyi harsogása helyett talán országos bojkottot kellett volna hirdetni a rablás ellen. Mittudomén összefogni a régi dohányárusokat (Spartól a trafikig), és kijelenteni, hogy továbbra is árulunk dohányt, mert a kurva anyád. Vagy élőlánc a Parlament körül, vagy nem tudom.

Mert egy dolog jutott egyből az eszembe (hiába, Nagybátonyban történt a sétám): mikor 1946-ban államosították a bányákat (Rákosi-diktatúra és a kommunizmus építése csak 1949-től volt), ezek szerint elképzelhető, hogy akkor, 1946-ban sem szólt senki egy szót sem. Hát a bánya végülis nemzetstratégiai dolog, kezelje csak az állam, vagy valami ilyesmit mondhattak. Csak 2013-ban pontosan tudjuk, hogy a magántulajdon bármilyen szintű sértése fölött szemet hunyni egyet jelent a zsarnokság megerősödésével, megerősítésével. Engem nem érdekel, mennyire szarul szerepel a Fidesz a közvéleménykutatásokban, mindegy, hogy ki költözik be a választások után a miniszterelnöki rezidenciába, a házat átalakították már, és egy lakócsere aligha véd meg minket az időzített bombáktól. Ami megvédhet, az a tudatosság, és annak megértése, hogy a magántulajdon megsértése a nemzetet kockáztatja, és nincs semmi kifogásnak helye. Arról nem is beszélve, hogy 1946-ban a kommunistáknak sem volt reális esélye arra, hogy bármelyik választáson kétharmadot szerezzenek, mégis szereztek, mégis 3 évvel később már tépdesték az emberek körmeit a Hon Gyulák az Andrássy 60-ban, mégis volt padlássöprés, rekvirálás, internálás. Recsk. Mindössze 3 évvel azután, hogy Rákosiéknak nem volt reális esélye alulról nézve. Mert felülről nézve világosak voltak az erőviszonyok: lehet, hogy a közvélemény szélsőségesnek tartotta a kommunizmust, de a szovjet felszabadító csapatok készen álltak megadni minden támogatást. Lehet, hogy most is van valami láthatatlan kéz, lehet, hogy nincs, de nem is fontos, nem vagyunk kiszolgáltatott emberek, bármikor nemet mondhatunk a hülyeségre.

Azt akarom csak kihozni az egészből, hogy félelmetes mennyire elsiklott a figyelem a Dohányboltok valódi problémája fölött. Nem tudhatjuk a jövőt, nem tudhatjuk, Orbán Viktor gyökér, vagy zseni, nem tudhatjuk, hogy győz vagy veszít a Fidesz 2014-ben, mindössze annyit tudhatunk, hogy lopni bűn. Annyit tudhatunk, hogy szabad emberek legális vállalkozásait nem csavarhatják ki semmilyen indokkal a kezükből, létezhet felvásárlás, kárpótlás, de lenyúlás nem. Nem kell tudnunk semmi többet, nem kell a jövőbe látnunk, hanem egyszerűen ezt kellett volna megtiltanunk a minket szolgáló országgyűlésnek! Van szavunk, bármikor mondhatunk nemet!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.