Mostanában össze-vissza nézek természetfilmeket a Youtube-on, és ma egy gyöngyszemre bukkantam. A videó alapvetően megnevettetett, de egy-két képen összevontam a szemöldököm, és végül a wikipedián kötöttem ki, ahol az ide vágó angol nyelvű oldalt azonnal le is fordítottam magyarra, de aztán ott elakadtam.
Őszintén szólva kevés dolog hozott izgalomba az elmúlt egy évben, nem, igazából semmi, de ez itt most valami olyasmi, ami miatt szívesen beiratkoznék valami egyetemre, ahol kizárólag réz- és bronzkori civilizációkról tanulhatnék, akár most azonnal, kerül, amibe kerül.
Sajnos az impozáns illusztrációnak használt fenti kép nem megalitikus építmény, hanem hagyományos gránitgerinc, amin a jégkori denudáció nem fogott, legalábbis nem annyira, mint a szomszédos puhább kőzetrétegeken. Az Urálban. Bővebben a google-on.
Ellenben nagyon is valódi megalitikus építmények maradtak fent az Urál középső és déli részén, amikből most hármat ideteszek:
1. Templom a Vera-szigeten:
Cseljabinszk és Ufa között az Urál láncaiban található a Turgojak-tó, Turgojak településsel a partján, túlpartján pedig egy háromszög alakú szigettel: Verával. Az előkerült régészeti leletek alapján réz- és bronzkori dolgokról van szó, alsó hangon Kr.e. 2000-1500 évvel ezelőttről, azokból az időkből, mikor a magyar nyelv önálló nyelvvé vált, bármelyik nép is beszélte akkoriban. A 19x6 méteres templomhoz két kisebb kamra is tartozik. Az egyik kamrából át lehet menni egy járaton a másikba, ebből gondolják, hogy ez valami átléptető szertartás színhelye lehetett: fiúból férfi, trónörökösből uralkodó, táltos tanoncból táltos, lányból nő, ki tudja? Találtak bika és farkas kőfaragványokat, tehát valami férfias dologról lehetett szó. A bika kultuszhoz bika is kell, viszont akkoriban még nem volt ott olyan meleg sem, mint most, szóval érdekes.
2. Kőábra
Ez a vasorrú szarvas. A közelében talált rézkori kőszerszámok alapján úgy vélik, Kr.e. 4000-2000 között épült, így jócskán ráver a Kr.e. 500-ban készült perui Nazca-rajzokra. Tehát egyike az első kőrajzoknak, nyilvánvaló, hogy az ugor népek adták ezt is a világnak, de nem kell megköszönni. 270 méter az átmérője, 4,6 méter széles, és meglehetősen bénácska. Tehát én például el tudom képzelni, hogy léghajó vagy repülő csészealj nélkül hozták létre, mert annyira azért nem szabályos. A hegygerincről szépen rá lehet látni, tehát a publikum is valószínűleg földhözragadt helyiekből állt. A vasorrú rénszarvas egyébként Észak felé néz, stílusosan. A régészek azt is kiderítették, hogy akkoriban füves puszta volt itt, amit szerintem félre fordított az alfahír (nem olvasok ilyet), inkább tundrának gondolnám hiszen:
-a kőábra készítésekor a talajtakaró 10 cm vastag volt, most viszont 40 cm. A vékony talajtakaró a hideg éghajlatok jellemzője, a füves pusztán viszont akár 3 méter vastag is lehet a talaj.
-a kőábra készítésekor nem volt fa a környéken. A tundra ilyen, a puszta is ilyen, döntetlen.
-Kr.e.4000-2000 környékén az é.sz.54 fokán nem kizárt a sarkköri éghajlat.
Kik voltak, akik ilyen ronda szarvast rajzoltak a földbe? Miért? Kinek? Ők felismerték? Bevált? Megtudjuk valaha?
3. Baskíriában egy menő naptár-menhir
Az uráli megalitok sajátossága, hogy másfél-két méternél nem nagyobbak, de ez a baskíriai lelet még annál is szerényebb. Viszont annál érthetőbb. A kör közepén egy magas menhir áll, jelezvén, hogy hol a közepe. Körülötte 8 kis menhir van. A kör átmérője 25 méter. A fenti képen nem látszik, de Észak-Dél irányban két kis kő van a központi menhir két oldalán. Ezek közül az egyik körül 8 lyuk található, amik elhelyezkedésükben a nyolc külső kővel azonosak. Sokkal érthetőbb és használhatóbb naptár, mint a Stonehenge. Kár, hogy nem vagyok csillagász, mert így nem tudom igazolni a gondolatomat, úgyhogy le sem írom inkább.
Viszont tuti biztos, hogy értették a Nap járását, mert a Vera-szigeti egyik építmény hasonló ehhez, csak ott egyetlen kő van a központi menhirtől távol, ami viszont kitakarja a központi menhirt a téli napfordulókor. Annyira Északon engem is csak az érdekelne, hogy mikor kezdenek újra hosszabbodni a nappalok. Azt nem tudjuk, hogy a baskíriai naptárnak van-e a köze a Vera-sziget megalitjaihoz, de nem éltek ostoba népek a környéken, az száz. Ugyanez a kérdés a szarvassal kapcsolatban is: a régészeknek lövésük sincs arról, hogy van-e kapcsolat a távolabbi leletekkel, de csak 2011-ben fedezték fel, 12-ben ásták ki, szóval itt még lesznek fejlemények.
Összességében én mindenféle magyarkodás nélkül tátom a számat, mert eddig úgy volt, hogy a nagymenők délen éltek a Nílus partján, erre kiderül, hogy fönt a fenyvesben is tudtak ezt-azt a szúnyogok csapkodásán meg a rénszarvasok követésén kívül. És ez akkor is fontos információ, ha a magyarok valahol egészen máshol, vagy nem is éltek, vagy nekünk az egészhez csak annyi közünk volt, hogy szokás szerint csak flegmáztunk az építkezés alatt, hogy úgysincs értelme, meg ez közel sem üt majd akkorát, mert nem zsidók építették, #balsors #hanyatlás.
Rakjuk össze: az irányadó elméletek szerint az Urál környékén volt a magyar őshaza. A rézkorban naptárat, templomot és vasorrú szarvast építettek arrafelé --> nem volt az olyan suttyó környék, mint ahogy eddig szégyelltük.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
orvosló 2015.05.29. 09:19:23
De a legendarajongók majd jól nem engednek, és akkor végre lesz miről veszekedni ezekben az unalmas időkben.
azt mondta: