Még december 24-én tekertem egyet a Kőszegi-hegységben úgy reggeli edzésként. A téli szünetem eddigi egyetlen edzése volt. A Puttonyban jártam az országhatár mentén, diákként meg egyetemistaként nyaranta nagyon sokszor lejártam azt a kört, kb. 20 kilométer mindennel együtt. A Keresztkút után kb. 100 méterrel egy sorompó állt keresztben, amire nem igazán emlékszem régebbről. Nyirkos volt az út és lejtőn lefelé gyorsultam éppen, úgyhogy csak bajosan tudtam megállni. Utána jött a szerpentin, amiről rálátni Liebingre és Rattersdorfra.

Próbáltam előbányászni 2007-2009 tájékáról a blogbejegyzésemet, amiben van egy fotó ugyanerről a helyről csak nyári napfelkeltében, de nem találtam. Találtam viszont számos olyan blogbejegyzést, amivel nem igazán tudok egyet érteni, sőt tulajdonképpen szégyellek és legszívesebben letörölném. De "jó az úgy".

Jó volt végre csak a móka kedvéért biciklizni.

Tegnap értem vissza a falumba, a vasútállomás és a falu között a 13. kilométeren elpattant megint egy küllőm, aminek általában örülök, mert nem egy gyakori probléma ha jól beállított kerékről van szó, így a kerék centírozását sosem tanultam meg igazán. Most viszont gyakorlom eleget. Havonta egyszer legalább. Most decemberben ez pedig már a harmadik küllőcserém.

Nagyszerű év volt, sok változással.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.