Nagy várakozással tekintünk a szobatársakkal (is) a holnapra: holnap lesz a mi kis Novemberfestünk. Ingyen virsli, olcsó sör, és sikerült szereznem első osztályú német zenét. Nem mintha a sör kifejezetten a németek itala lenne, hiszen a szlávoknál ugyanolyan nagy múltja van a sörfőzésnek, és az sem véletlen, hogy van a sörre külön magyar szó. A lényeg csak az, hogy 1969-től '93-ig éves bontásban a legnagyobb német slágerek a birtokunkban vannak, és holnap ezeket fogjuk hallgatni, ha beveszi a gyomrunk. A hetvenes évek még egész emészthető. De ez egy rendszerváltás-kori: Ez viszont a hetvenes évekből van: Viszont ez még egész normális, egész lassan fullad a monotonitásba. És a szintetizátort újra szeretik a fülek, úgyhogy ezt levezetésnek: Na jó, még egy utolsót hallgassatok meg, vagy csak ezt, mert ez egész slágerszerű. Ki is írom magamnak...

Gondolom ma este a blogok felén a MÁV-ról lesz szó, nekem is van egy rövid élményem, nem rejtem véka alá. Szombathelyről érkező intercity a rossz időjárási viszonyok miatt 90 percet késett. Ezalatt vártunk a 17.10-es szombathelyre induló intercityre, ami ugyanaz a szerelvény volt, mint aminek már 90 perce meg kellett volna jönnie. Végül húsz perccel később indult. Szinte az összes vonat késik. Legalább 60 percet. Az indulások csúsznak. A nemzetköziek is. 

mindezt pár hópihe miatt. Amatőrök.

frissítés: a 17.10-kor (17.30-kor) indult szerelvény még Keleföldet sem érte el, pedig 19.21 van. Azért ez geci módfelett durva. Valami olyasmit mondtak, hogy azért, mert lefagyott a váltót vezérlő számítógép-rendszer. Mondjuk ilyen farkasordító hidegben el is várja az ember... Vajon örökké ilyen szánalmas lesz a MÁV?

Csak tegnap sikerült a Nyúzba összehozni a TTT-t (csütörtökig kellett volna), ezúttal nem a kaktuszokról, hanem Tesláról volt szó, és kezdem már magam igazán rosszul érezni, hogy ennyire univerzális vagyok... Drága fárasztó hugommal szoktunk elmélkedni a családunk minden tagjára kiterjedő képességről, hogy nem egyszerűen igazunk van mindig, hanem egyúttal mindennek a szakértői is vagyunk, legyen szó teológiáról, a magfúzióról, vagy a betonkeverésről. Majd egy szép napon kivet minket a társadalom ezért, addig viszont még van néhány szavunk... (ójaj)

Holnap referálok a szexuális nevelés hiányának következményeiről, nem mellesleg Peti születésnapot ül ma, úgyhogy semmi szín alatt nem tudom folytatni az erdélyi beszámolót, egyelőre ennyi: a második táborhelyünk, szép kékesen.

Jól megszívatom magamat időről időre a kényelmességemmel, úgyis az a baj, hogy kevés a pénz.