Csak tegnap sikerült a Nyúzba összehozni a TTT-t (csütörtökig kellett volna), ezúttal nem a kaktuszokról, hanem Tesláról volt szó, és kezdem már magam igazán rosszul érezni, hogy ennyire univerzális vagyok... Drága fárasztó hugommal szoktunk elmélkedni a családunk minden tagjára kiterjedő képességről, hogy nem egyszerűen igazunk van mindig, hanem egyúttal mindennek a szakértői is vagyunk, legyen szó teológiáról, a magfúzióról, vagy a betonkeverésről. Majd egy szép napon kivet minket a társadalom ezért, addig viszont még van néhány szavunk... (ójaj)

A Kávé és Cigarettában, a Tökéletes Trükkben és a Primerben is elhangzik Tesla neve, aztán kezdett már igazán érdekelni a csóka. Nem sikerült kiderítenem, hogy a fizikusok számára a Tesla-téma olyan-e, mint a történészek számára a magyar őstörténet, pedig ez nagyon érdekelt. (Más szóval sarlatánság-e csak úgy foglalkozni vele) Mindenesetre magyar nyelven is elég sokminden olvasható, egy átlagos ismeretszomjat szépen csillapít. Azt sem sikerült kiderítenem, hogy Tesla milyen kategória inkább (tudós vagy feltaláló). Persze mindkettő, de arra gondolok, hogy Tesla inkább "tudta a dolgokat", mint fölfedezett összefüggéseket, és így nem az az igazi Einstein-féle tudós, hanem példa nélküli ember. Mert azért Edisonnal még kevésbé vethető egybe.

Teslában az a legegyedibb, hogy többet kísérletezett, mint jegyzőkönyvezett. Nem úgy jött le nekem, mintha ő azon törte volna magát, hogy a többiekkel megértesse az univerzum rugóját vagy hasonlók, hanem próbált mindenféle hasznos dolgot kisajtolni az elektromágneses mezőből. Ennek ellenére nem olyan lett, mint Edison (persze Edison is elég mérföldkő-személy), hanem ott a neve az SI táblázatban, a fizikakönyvekben, találmánya ott van az elavult monitoromban, felismerése pedig (használjunk váltóáramot) olyan a mai technikai környezetünknek, mint az embernek a levegő.

Attól válik rejtélyessé Tesla, hogy például a váltóáram használatának felismerése is csak egy fless volt. Sétált a parkban, Budapesten, és flesselt egyet. Olvastam egy más jellegűt, de az még durvább: beflesselte, hogy táviratot kap Párizsban, hogy az anyja meghalt. Így mikor Amerikából Európába utazott, és levelet kapott, hogy az anyja beteg, hazasietett, ahol egy vagy két órát még tudott vele beszélni, aztán tényleg meghalt. Az is elég hátborzongató, hogy Amerikában egyszer voltak valami vendégei, akiket nem akart elengedni, mert flesselt valamit, és mint kiderült, a vonatot, amivel mentek volna, valami szerencsétlenség érte, elpatkoltak volna a vendégek.

Ilyen dolgokat ismerve nem meglepő, hogy a tunguzkai meteorbecsapódás kapcsán is olvashatunk Tesláról. Ezt mondjuk még én is hülyeségnek tartom, pedig a relytélyszomjamat nézve simán lehetnék valami UFO-magazin, vagy paleoasztronautikai akármi rovatvezetője (hm, ezt föl is írom, még jól jöhet...). Itt két dolog bizonyítja, hogy Tesla pukkantott Tunguzkában: 1. meteoritnak nincs nyoma 2. Tesla ebben az időszakban visszavonultan élt. Ez így már perdöntő ugye...

Bár a tunguzkai dologról még valami olyasmit mondott a technikatanárom az általánosban, hogy a transzibériai vasút utasai vakító fényt láttak. És abban a térségben (Tunguzka), ahol a fényt látták, ott nagy erdőletarolást találtak. Sugárirányút. Mint mikor az UFO hajtóműve olyan nagy nyalábon üzemel, hogy kidönti a fákat (wehhehe). Tesla ebben az időben foglalkozott azzal, hogy nagyokat lehetne robbantani az elektromágneses tér segítségével, aztán visszavonult, azon kívül a meteor nem úgy szokott becsapódni, hogy a földetérékor vakító fénnyel megsemmisül. Ugyanakkor ez csak ilyen félinformációk birtokában relytéjes. Többet viszont nem tudok, sajnos.

mindenesetre szórakoztató.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.