Reggel rendkívül ideges voltam a kiselőadásom miatt (ami egyébként nem lett botrányosan rossz), kárpótlásul tessék:

nem a politika miatt, csak a szeretett újságjaimból folyton ez ömlik rám: amerikai elnökválasztás. Most mi van? Mármint ezzel a nappal végre befejezik? Most már boldog lehet a magyar, hogy megvan az elnökünk? Vagy ez most nem a magyar elnökválasztás volt, csak az újságok szerkesztői teljesen beleélték magukat? Mert például "Obama elhozta a változást" én most őszintén nem tudok ezzel betelni, akkor sem, ha itt a NATO-térség egyik legambiciózusabb külpolitikájú állama választott most elnököt, és az ilyen Magyarország-féle helyeken ez nemzeti ünnep. Nekünk nagyon fontos hogy Obama, vagy McCain, mert enélkül nem értjük a Family Guy-t, ilyen egyszerű. És idehaza fölöslegesen várunk hasonló hosszúságú TV show-t, a magyar választások béna TV show.

Sosem volt még nálunk olyan a tévében, hogy "Denzel Washington! Angelina Jolie! Ha már minden szerettedet elveszítetted, ki állítson meg? Robbanások! Összeesküvés! Szenvedély! A sas bosszúja, holnap nyolckor itt az NBC-n! --- Barack Obama! McCain! Obama fiatal, McCain fehér, ki nyeri meg a nőt az elnökséget? Szavazzon sms-ben! Emberek ezrei várták McCaint Indianaban, Obama százezrek előtt tartott beszédet Californiában. Szenvedély! Jövő! Amerika elnököt választ, ma nyolckor itt az NBC-n!"

Idén még volt némi jelentősége egyébként, elismerem. De hogy ennyire örüljenek magyar újságok? Pénz vagy kokain, melyik?

"A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. [...] A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt." wikipedia

kép innen: ekosystem.org (puak által)

kacsintás pedig neki: ~dá~

Eleve borongósan jöttem el a nővéremtől. Gyalogoltam, az Árpád-térnél a telefonfülkében csörögni kezdett a telefon. Két kisgyerek rohant oda: egy tízéves kinézetű fiú és egy ötéves kislány. A fiú felvette a telefont, és ezt ordította: "Mi a kurva anyád van már bazd meg?! [...] Már fél tőled ez a kislány! [...]" A kislány zokogott a fiú mellett, bent a fülkében.

Ez egy nyomasztó történet pillanatfelvétele volt. Nem tudom az előzményeket és a kimenetelt sem. Nem akarok mondani vele semmit, csak láttam, átéltem és rossz volt. Én magam siettem haza összepakolni, hogy éppen elérjem a vonatot. Farkastörvények uralkodnak. Borzasztó.

Csodálatos a város így ősszel, egészen meglepett. Tegnap esőből jöttem Budapestről, ma  kinéztem az ablakomon, és reggel Kőszeget napsütésben láttam, meg a hegyet, a sárga bükkerdővel, meg kicsit lejjebb a vörös tölggyel, az egész mögött kék ég, kristálytiszta levegő, én magam kipihent voltam, már csak a narancsleves reggeli hiányzott, és vetíthették volna a Hallmarkon.

Szebbet és jobbat nem is tudok most felidézni, mint a sárga és a kék különböző feltűnéseit. Komolyan! A kiürített laktanyáknál lehet szembesülni ezzel a legjobban: otthagyott állapotú épületek, gaz, rozsda, repedezett aszfalt, de ha kék az ég, és a panelek előtt nyárfák állnak sárgán, az úgy már nem nyomasztó, hanem különleges látvány. Más helyszínen még egyértelműbb. Ma Sopronban is voltunk a sírok miatt, és Ausztrián át mentünk, mert úgy kisebb a forgalom. De amit én szeretek abban, az a domborzat: enyhe dombok (végig az Alpokalján), hátul szintén kék ég, a fák sárgák, a szántó barna és zöld, és a legjobb az egész eloszlása. A domb aljában falu fehér templomtoronnyal, a falu körül alapvetően minden szántó - azt el lehet képzelni - egy-egy sárga fasor a szél ellen, a domboldalban szőlő vörösen, az erdő az meg erdő mindenütt. És Soprontól kicsit odébb Fertőrákoson meg aztán minden egy helyen: erdőtől a tóig van ott minden. Nádas, rét, meg mészkő satöbbi. A mészkő döglött állatokból van egyébként.

Őszt mindenkinek :)