Édes fiam! Figyelmed irányítsd szavaimra, hogy az életed ne érjen véget olyan hamar, mint a többi szúnyognak. Megkértem Gerbert testvérünket, hogy vesse papírra bölcs szavaimat, mert úgy rajtad kívül még másnak is hasznos eligazításként szolgálhat a nagy útvesztőben. Midőn sokat tapasztaltam, s a gondviselés a nagy veszélyeket is segített túlélni, bölcsességemet rád, és az utókorra hagyom.

Az áldozatokról

Hajdanán élt egy Ottó nevű szúnyog, aki bárkinek a vérét szívhatta, nem ártott neki. Ő volt az első szúnyog. Azonban hasznos tanácsait fiai nem követték, s az élet azzal bűntette őket és utódaikat, hogy néha az áldozat vérével a halált szívták magukba. Sokáig úgy vélték, hogy teljesen alattomos módon jön értük a halál, de generációk fürkészései nyomán ma már tudhatja az engedelmes elme, hogy a vér halált hozó-e. Áldozatod kiválasztásában használd az új idők tudását!

A helyszínválasztásról

A balga szív csak a vér utáni vágyat követi, célja csak a bőség zavara. Keresi az áldozatok tömegét, élvezi, hogy ezer közül választja ki azt az egyet. A bölcs szúnyog szelleme azonban önmérsékletre int! Vajon a tűt a szénakazlaban, vagy a lenyírt fűben könnyebb megtalálni? Bizony fiam, jól jegyezd meg, keress kis csoportokat, mert kevesebb alanyt könnyebb tüzetesen megvizsgálni. „Kleine Fische, gute Fische!” A visszafogott szúnyog dicsőségére válik fajunknak!

Arról, hogy embert-e, vagy mást

Áldom az eget, hogy sosem süllyedtem a pórnép szintjére; kizárólag emberekből szívtam vért! Mutasd meg, mit szívtál, s megmondom ki vagy! Az igazi szúnyog a nehéz utat járja, mert az acélozza meg testét-lelkét, attól lesz az utókor példaképe, és a boldog másvilág letéteményese. Az ember ügyesen mozog, könnyen megöl, így nagyon érteni kell a módját, hogy hol szúrj belé. Ez az igazi művészet! Ha nincs ember, s neked vér kell, csak olyan állatból szívj, amelyik kihívást jelent! Mert az előkelő szúnyog szúnyog marad a szúnyogtalanságban is! Nem fekszik bele a kényelembe, hanem megmutatja kiválóságát. Ez tartja karban a jóravalóságát.

Arról, amit csak a kiválasztottak tesznek

A szúnyogok népe szapora, de a halálozás is magas. A pórnép a nőstények dolgának tartja a vér szívását, és úgy tudják, hogy egy szúnyog életében csak egyszer szív vért. De az igazi, a nemes, a fékezhetetlen bölcsességű szúnyogok, akik minden bizonnyal kiválasztottak, nemcsak hogy nemre való tekintet nélkül szívják a vért, hanem életük során többször is! Hiszen különleges lelki erejük segítségével meg tudják állni, hogy ne szívják tele magukat. És miután szervezetük megküzdött a vérrel, újra készen állnak.

Az ember-lelőhelyekről

A legősibb időkben, amikor még csak kevés ember volt, a szúnyogisten megsajnálta teremtményeit, hogy olyan nehezen jutnak embervérhez, és megteremtette a tikkasztó hőséget, valamint a szépséges naplementét, hogy az emberek a vízpartot keressék. Így a mi időnkben már nem kell a szúnyogoknak messzire menniük, hogy vágyukat olthassák. Az embereknek szokása, hogy asztaloknál ülve beszélgetnek. Satnya agyuk ellenére sikeresen vették fel a harcot ellenünk. Oly sok szúnyogtestvérünk veszett oda a galád csapdáik miatt, és mily sokan őrültek bele abba a rettenet bűzbe, mely végül a halálba sodorta szegényeket! Az asztaloknál a balgák támadnak csak! Mint már mondtam, a tömeget kerülni kell, fiam! Repülj inkább a parton, és a magányosan ücsörgőkre ronts!

Megeshet, hogy egy pocsolyában jön világra a szúnyog, s tavat élete során sosem lát. Nekik nehéz a dolguk, s ha mondom, elhiheted fiam, hogy ők a fajunk büszkeségei! Közülük néhányan olyan pocsolyákra bukkannak, amik az emberek szemetelőhelyén vannak. Az emberek támadása a természet ellen maguk felé sül el: a szemétlében fürdő szúnyogok olyanná válnak, akár ősapánk, a dicső Ottó: csípésük az emberen irgalmatlan viszketést okoz, és hatalmas púpot. De ezen szúnyogok élete önmagában ettől nem lesz örök.

Az halált okozó emberekről

Az emberek össze-vissza isznak mindent. Nemcsak a természetet szennyezik, hanem magukat is. De ha magukat szennyezik, nekünk szúnyogoknak ártanak. Mert amit megisznak, belekerül a vérükbe. Ne becsüld alá ennek veszélyét! Legjobb, ha korán indulsz utadra, mielőtt nekiállnának mérgező dolgokat inni. De ha későn mész, akkor is van esélyed, ha mértékletes vagy, és vizsgálódsz először. Tudnivaló, hogy az emberek, ha az asztal körül ülnek, és ilyen mérget isznak, sokszor van köztük, aki inkább csak nézi őket. Érdemes hát körözni néhányat az emberek feje körül, mert úgy megérzed a leheletükön, hogy melyik ivott mérget, és melyik nem.

Ugyanarról másként

Megboldogult tántim egy úgynevezett szeszkazán típusú, ifjú emberpéldányba kóstolt bele, és a szemem előtt múlt ki. Ahogy kihúzta a szívópálcáját, el akart repülni, de a szárnyait össze-vissza mozgatta. Énekelni kezdett, és elmondott nagyon sok olyan dolgot magáról, ami igazán megbotránkoztatott. Teljesen kifordult a szúnyogságából! Aztán elájult, majd eltávozott közülünk. A magasságos szúnyogisten vegye magához lelkét!

Záró intés

Az okos szúnyog hallgat az intő szóra. Tudásom felhasználása egy jobb, nemesebb szúnyogéletet tesz lehetővé. Építsünk egy jobb világot fiam, munkálkodj te is kitartással, ahogy apád tette! A mindenható szúnyogisten nevében örökkön örökké!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.