Múlt heti hír:
Oroszország korábban törleszti világbanki adósságát
Nem mintha értenék az államadósságokhoz. Egyszer a legokosabb rokonommal "vitatkoztam" arról, hogy miért nem kell foglalkozni azzal, hogy van-e államadósság. Néha mondtam egy-egy fidesz-mondatot, amiket félig kimondtam, és már jött is rá az elsöprő válasz. Esélyem sem volt. Ez még az előtt volt, hogy nőtt volna ismét az adósságállománya az országnak. Annyit megtanultam akkor, hogy az jó, ha előbb van pénzem, mint amúgy lenne. Hamarabb beruházok, így hamarabb élvezem a hasznát. Kicsit többe kerül így, de a többletet fedezni tudom a haszonból. Ha a haszon eszmei, akkor a lelki béke kárpótol a többletért. A kölcsön jó.
Persze ez nem magyaráz meg olyan eseteket, amiket puszta naivitásból gondolok a magyar államkölcsönökről. Azt gondolom, csak úgy, érzésből, hogy nagyon nagy mennyiségű az állomány, és ez sok forintba fáj az országnak.
A kölcsönök visszafizetése mindig megkönnyebbülés, "igen, megcsináltuk!" Vagy nem kifejezetten megkönnyebbülés, de azért jó. Ezért aztán jó hallani, ha nem csak a kamatokat tudja valaki (akár Magyarország) törleszteni, hanem már magát az adósságot is. Sok ilyen hírt hallanék legszívesebben, de már évek óta nem hallok ilyet. Utolsó államadóssággal kapcsolatos értesülésem az, hogy a duplájára nőtt egy elég szűk időszakban.
Másik "a kispolgár ennyit lát az egészből"-dolog az, hogy az a piszok sok pénz, ami visszafizetésre megy, az ha fejlesztésekre menne, hát az hűdejó lenne. Ez bosszant az egészben: amit most visszafizet az ország, az egykor a kezében volt, és elköltötte. Akkor fejlesztett. Hamarabb lett pénze, mint amúgy, hamarabb élvezte a hasznot. Harmadik "a kispolgár ennyit lát az egészből"-dolog az, hogy valószínűleg népszerűséget fejlesztettek belőle a kis hülyék.
Például Medgyessy Péter 100 napos programja csont fölösleges volt, két év múlva belülről leváltották, és a cserejátékos sem túl népszerű ma. Hiába a 100 lépés, ablakon kidobott pénz volt. Kár érte, mindössze ennyit akarok kihozni az egészből. Nem akarok fújni a politikusokra; hangot akarok adni annak a vágyamnak, hogy nem akarom, hogy ilyen böszme nagy államadósságunk legyen. És irigylem az Oroszokat, akik nyilván nagyobbak területre, meg fegyverzetileg, meg gazdaságilag, de egy akkora maffiaország, mint Magyarország igazán megmozgathatná már a szálakat. Igazán!
Oroszország korábban törleszti világbanki adósságát
Nem mintha értenék az államadósságokhoz. Egyszer a legokosabb rokonommal "vitatkoztam" arról, hogy miért nem kell foglalkozni azzal, hogy van-e államadósság. Néha mondtam egy-egy fidesz-mondatot, amiket félig kimondtam, és már jött is rá az elsöprő válasz. Esélyem sem volt. Ez még az előtt volt, hogy nőtt volna ismét az adósságállománya az országnak. Annyit megtanultam akkor, hogy az jó, ha előbb van pénzem, mint amúgy lenne. Hamarabb beruházok, így hamarabb élvezem a hasznát. Kicsit többe kerül így, de a többletet fedezni tudom a haszonból. Ha a haszon eszmei, akkor a lelki béke kárpótol a többletért. A kölcsön jó.
Persze ez nem magyaráz meg olyan eseteket, amiket puszta naivitásból gondolok a magyar államkölcsönökről. Azt gondolom, csak úgy, érzésből, hogy nagyon nagy mennyiségű az állomány, és ez sok forintba fáj az országnak.
A kölcsönök visszafizetése mindig megkönnyebbülés, "igen, megcsináltuk!" Vagy nem kifejezetten megkönnyebbülés, de azért jó. Ezért aztán jó hallani, ha nem csak a kamatokat tudja valaki (akár Magyarország) törleszteni, hanem már magát az adósságot is. Sok ilyen hírt hallanék legszívesebben, de már évek óta nem hallok ilyet. Utolsó államadóssággal kapcsolatos értesülésem az, hogy a duplájára nőtt egy elég szűk időszakban.
Másik "a kispolgár ennyit lát az egészből"-dolog az, hogy az a piszok sok pénz, ami visszafizetésre megy, az ha fejlesztésekre menne, hát az hűdejó lenne. Ez bosszant az egészben: amit most visszafizet az ország, az egykor a kezében volt, és elköltötte. Akkor fejlesztett. Hamarabb lett pénze, mint amúgy, hamarabb élvezte a hasznot. Harmadik "a kispolgár ennyit lát az egészből"-dolog az, hogy valószínűleg népszerűséget fejlesztettek belőle a kis hülyék.
Például Medgyessy Péter 100 napos programja csont fölösleges volt, két év múlva belülről leváltották, és a cserejátékos sem túl népszerű ma. Hiába a 100 lépés, ablakon kidobott pénz volt. Kár érte, mindössze ennyit akarok kihozni az egészből. Nem akarok fújni a politikusokra; hangot akarok adni annak a vágyamnak, hogy nem akarom, hogy ilyen böszme nagy államadósságunk legyen. És irigylem az Oroszokat, akik nyilván nagyobbak területre, meg fegyverzetileg, meg gazdaságilag, de egy akkora maffiaország, mint Magyarország igazán megmozgathatná már a szálakat. Igazán!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pityutanarur.blog.hu/api/trackback/id/tr81243303
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
azt mondta: