Filmet már nagyon régen ajánlottam, vasánap viszont olyasmi landolt a gépemen, amiről feltétlenül tudnotok kell. A Rec spanyol film, és elképzelésem sincs, hogy miért nem került mozikba idehaza. A Rec egy olyan vérfilm, amit végignéztem, és tetszett. Például a fű-részekből a harmadikat már nem is néztem végig, mert nem volt benne feszültség, csak gusztustalanság. Az összehasonlítás pedig teljesen hibás, mert a Rec valójában zombifilm. Zombifilmek közül a 28 NAPPAL később (nem a 28 héttel később) áll rendíthetetlenül az én toplistámon, az általános filmes toplistámon is benne van az első ötben, de most komoly riválisa akadt.

Miről is van szó? Van az egyik blogon egy borzalmas spoilerezés, be sem linkelem, mert Gyűrűk urára átírva kábé így hangzik: Frodó elviszi a gyűrűt, amit nem tud bedobni a Végzet hegyébe, de Gollam leharapja Frodó gyűrűs ujját, és a lávába esik. Mordor elesik, az emberek győznek, Gandalfék elhajóznak Nyugatra.


Egy szép tévés csajszit látunk, akit az operatőr kameráz éppen: ez egy olyan műsor, amiben egy-egy tűzoltóállomás éjjelét kísérik figyelemmel. Reménykednek abban, hogy valami akció is lesz az éjjel során, és akkor a nézők élvezni fogják a műsort. Amúgy kosarazó és vacsorázó tűzoltókat lefilmezni sovány ötlet lenne. És egy teljesen átlagos tűzoltóállomáson vagyunk, a tévés csajszi mindent kitalál már, hogy érdekessé tegye a projectet, de nem jön össze.


Ezt a részt fölöslegesen nyújtották olyan hosszúra, tudjuk nagyon jól, hogy lesz valami riasztás az éjjel, mert különben nem ajánlotta volna a Kokos a filmet (még 1x kössz). Hát húsz perc nyüglődés után tényleg szól a riadó, a kétfős stáb is beszáll a tűzoltóautóba, és innen indul az érdemi történet. Egy házhoz hívják ki őket, ahol az egyik lakó a legfölső emelten nagy zajt csapott, és az értetlen lakótársak a rendőrök mellé a tűzoltókat is riasztották. Odafönt aztán hamarosan világossá válik, hogy nem Mici cica verte le a kínai vázát, hanem vér van meg félhomály, meg egy hibbantnak tűnő hordótestű idős asszony...

A film további része ebben az épületben játszódik, az talán még belefér, ha elmondom, azért ebben az épületben, mert míg a tűzoltók és a két járőr ügyködik odabent, a rendőrség lezárja az épületet, és lefóliázza. Bent értelem szerűen pánik, és akkor még nem is tudják igazán, hogy mi a legcikibb az egészben.


Láttátok a Cloverfieldet, nem? Na, hát itt majdnem olyasmivel állunk szemben. A Cloverfieldben egy házi videó készül éppen, a Recben viszont a történet szerint egy operatőr filmez, ami az élvezhetőségen sokat dob. Csak azt látjuk, amit a kamerás fazon, Pedro lát, és ahogy az eseményeknek háttal álló, vagyishogy az események előterében haját igazgató mosolygós cicijű tévés csaj elmondja, ami evidens: "egy házban vagyunk".


Világos hogy mivel akar megfogni minket a film: a realitással. Hogy igen, zombik futnak, de ezen kívül minden valószínűen alakul. A helyi tévéstáb rögzíti a furcsa eseményeket, a tévés csaj néha bepánikol, az operatőr néha kikapcsolja a kamerát, stb. Hiteles reakciók, nagyjából hiteles eseménysor, hiteles szereplők (jól megírt karakterek és jó alakítások), hiteles váratlan fordulatok.


Nézés közben azon bosszankodok, hogy ilyet én is forgathattam volna. A történet annyira kézenfekvő, a megvalósításhoz annyira nem kell pénz, meg nem is tudom. Ha ezt a filmet én forgattam volna le, akkor is ugyanilyen jó lett volna, mert... biztosan van erre szakkifejezés, amikor csak azt látjuk, amit az egyik szereplő lát, mert nála a kamera... szóval ezeknél a filmeknél annyi mindenre nem kapunk választ egyből, hogy tele leszünk kérdésekkel, és nézni akarjuk a filmet. Bármilyen szar is a kivitelezés. A váratlan fordulatok még rá tesznek egy-egy lapáttal az érdeklődésünkre, és egy-egy visszafogott húscafat teljessé teszi az egészet. A Cloverfield például rossz film, de mégis mindenki odavan érte: hatalmas lángok és hadoszlopok, eldőlt toronyházak és hősies kalandok, meg minden. A Rec viszont semmi ilyet nem kínál, csak azt, hogy nézd, ez itt a házad, ez itt a szomszédod, ez itt a lépcsőház, ez meg itt mindjárt kiharapja a pofádat. Üt.





A végét persze elrontották. Menet közben nem is zavart, hogy annyira kiszámíthatóan változtak a helyszínek, viszont hogy a végére a padlásszobában fény derül a rejtélyre, hát az annyira elcsépelt... És még ez is lement volna a torkomon, ha nem olyan kipipálás-szerűen zajlik a jelenet: kereszt és cikkek a falon, vallási furcsaságok, valamit kapisgálni kezd a tévés csaj, egy hangfelvétel az ismeretlen tudóstól, kísérleti eszközök... Mintha egy másik film díszletébe rohantak volna be a veszély elől. Mindent megnéznek, felolvasnak, de ettől nemcsak hogy nem lesz kerekebb a történet, hanem összezavarodunk, hogy ez a szobányi információ most hogy kapcsolható az eddig tapasztaltakhoz. Az legutolsó képkockák viszont visszatérnek a kerékvágásba, és a befejezik rendesen az addig megindult bonyodalmakat. Két huszárvágással...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.