Sok kép és kevés szöveg a továbbra kattintva. Mert mikor az ember hazaérkezik, akkor keveset tud csak szövegelni.

Ez a kép jó, és nem én készítettem, én csak a gépet adtam.

Bár a hétvégén sokmindent láttam, amit eddig még nem, egyáltalán nem az volt benne a fontos. Viszont a jelentőséget és a szuperséget nem lehet lefényképezni, úgyhogy a blogra a tények jutnak. Ez itt a szentkúti kegytemplom:

Ez a kép pedig szent László lovának patanyomától nem messze készült. Pár lépésre azt hiszem. A kép közepébe jól láthatóan belelép egy ent. Angolul ez úgy hangzik, hogy "To the picture is clearly entering an ent". Combjának formájánál már csak a moha szebb rajta:

A völgyből kimászva és visszanézve:

Remetelakok majdnem ott:

Itt pedig két olyan kép jön, ami egyáltalán nem, illetve töredékben tartalmazza a hollókői várat, pedig ott van az is, mindkét esetben:

Sőt, ezen Robi is rajtavan:

"...tél van és csend és hó és..."

Hollókő

Pásztó

Ház hajjal :)

A maga nemében fless, bár a képen aligha jön át.

Ez egy olyan szobor, hogy egy nő és egy férfi egymással szemben fekszik. A férfi megpróbál benézni a nő kőszoknyája alá, a nő viszont megpróbál értelmesen beszélgetni. Ehhez átmeneti pozíciót választott, mert ha a férfi nem hagyja abba a nunusának fixírozását, visszamegy szenet fejteni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.