régen írtam politikával kapcsolatban, mostanában kevésbé tűnik izgalmas kérdésnek. Csak múlt héten háromszor kaptam erős késztetést arra, hogy írjak az szdsz plakátjairól, háromszor ellenálltam, de most negyedszerre, hogy olvastam egy blogbejegyzést, és nem volt benne minden (vagy nem úgy), amit én még elmondanék a dologról, ezért most mégis írok röviden, aztán mehet tovább a szép vasárnap.

A probléma a plakátokkal nem igazán az, hogy félelmet rögzít egy homályos körvonalú "csoporttal" szemben, hanem hogy álszent. Az SZDSZ-szel szemben a radikálisok nevén nevezve foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint a cigányok és a magyarok együtt élése, Szlovákia idiotizmusa a magyarkérdésben, homoszexuálisok a társadalomban, maffia, rangon aluli külügy. Ezzel szemben az SZDSZ nyilvános része annyit tud felmutatni, hogy több pénzük van, mint az MDF-nek, mert igényesebb mívű plakátokat készítenek, meg hogy jobban be tudják borítani plakátokkal Budapestet, mint az MSZP és a Fidesz együttvéve. Az "árpádsávosok" válaszai egytől-egyig rosszak, a kérdéseik viszont egytől-egyig jogosak. A hozzáállásuk (ennek a nem lehatárolandó "csoportnak") egyértelműen nem demokratikus. De jelen vannak a társadalomban, és részei az állampolgárok halmazának. Van szavazati joguk, vannak polgárjogaik. És egy közösséghez tartozunk velük: Magyarországéhoz.

Ehhez képest a plakáton világosan az áll, hogy az agresszív bunkók nem részei a közösségnek, nem szabadok és nem demokraták, hanem mindenekelőtt BUTÁK, és aki tárgyal velük, az megpróbálja szalonképessé tenni a terrorizmust.

Ennek a - nem csupán az SZDSZ reménybeli szavazótáborát elgondolkoztató - plakátszériának az a hosszútávú következménye, hogy nemcsak a szabad, demokrata szavazók nem fognak tárgyalni az "árpádsávosokkal", hanem ők is magasról le fogják szarni a szabadságot és a demokratizmust, hiszen megmondták nekik, hogy nincs közük hozzá.

Miután egy csoportot nem köt a közös norma, elkezdik követni a sajátjukat. A hiedelemmel ellentétben, most még nem követik. Most dédelgetik, néha túlkapnak, de tűrtőztetik magukat, mert még abban gondolkoznak, hogy Magyarország közösségének van egy országgyűlése, vannak városai polgármeserekkel és képviselőtestületekkel, vannak demokratikus fegyverei, vannak fórumai. Ha ebből kitagadja akár egy parlamenti küszöbért ugráló kiscsoport is, akár csak plakátokon keresztül is, akkor abban fognak hinni, hogy csinálhatják úgy, ahogy akarják.  Ezt úgy 6-7 évvel ezelőtt még jogos lett volna állítani, ma már előrehaladottabb állapotban van az egész ügy. Például a kurucinfót olykor már olyan mítosz lengi körül, mint a Szabad Európa rádiót.

Egy asztalnál kell tartani minden politikai erőt, mert egy országnak egy asztala legyen már! Félni pedig nem menő. Ezek a plakátok pedig antidemokratikusak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.