Fekete Ibolya filmje, szombaton este ment az emmkettőn. Teljesen véletlenül vettük észre hogy megy, és még pont idejében. Sokat nem lehet olvasni róla a neten, úgyhogy annál is inkább írok. Egyébként is ez a legjobb magyar film, amit eddig láttam. Igaz, az Eszkimó asszony fázik kimaradt nekem, és állítólag az a legjobb, pedig ott van a mezőnyben a Macskafogó is. Maradva a Bolse vitánál, nehezen elképzelhető, hogy egy rendszerváltozós zavarost lencsevégre kapó, szerencsét próbálgató emberekről szóló film jól tud esni az embernek. Jól tud.

Nem úgy, ahogy egy moralizáló amerikai film, hanem ahogy egy arányokat eltaláló, fanyar humorú, mélységben turkáló magyar film. Pont olyan, amilyen ritkán jön össze, és akkor mennyire örülünk neki! Nem olyanra gondolok, amikor a cselekményt három mondatban összefoglalod, további öt órán át pedig a film szimbolikáit elemzed. Hanem hogy van egy történet, ami érdekes, van egy történetvezetés, ami ügyes, vannak szinészek, akik jók, vannak megjegyzések a filmben, amik találnak, és nem mondanivalója van a filmnek, hanem megmutatnivalója. Ilyet nem tudnak az amerikaiak mostanában. Leszámítva a robbanásokat.

Kicsit a történetről. Először is a "fanyar humorú" jelzőből a "humorú"-t visszavonnám. Ez egy kesernyés történet: volt egy-két év ezen a terhelt vidéken, amikor igazán könnyű volt a levegő. Könnyű volt egy amerikainak vagy egy angolnak is, és könnyű volt egy orosznak is. A házigazdáknak ezalatt nem volt olyan könnyű ha a boldogulást nézzük, de ami a szabadságot illeti, nagyon jó két év volt az. Ideológia már nem, reklámok még nem. Ember. Tehát adva van egy rendszerváltós időszak, nagyjából 91-92 között. Két orosz zenész úgy dönt, hogy mégsem megy már nem is tudom hová, hanem itt marad. Egy orosz veterán kést árulni jön, hogy összegyűjtse a Jugoszláviára valót, ahonnan majd a boldogabb világba dobbant. A nyugati csajszik: az angol és az amerikai pedig azért vannak itt, mert itt szabad a levegő.

A történet ott ér véget, ahol a fent leírtak már nem állnak. Nagyon finom ábrázolása az átmeneti idők lezáródásának: ahogy a szabadból foglalt lesz. Egyrészt 4-5 sorsot követ le a film, másrészt azt mondom, hogy lengyelpiac. Hiába Bolse vita a film címe, és hiába van a filmben egy Bolse vita nevű kocsma, egyáltalán nem a kocsmán van a hangsúly. Nem is a lengyelpiacon, de ha valakinek mond valamit ez a szó (fogalom), akkor sejtheti, hogy a történeten kívül ebben a filmben még a háttér is megér egy misét. Hogy a Keleti előtt még villamos halad (nem azért írom - én innen tudtam meg, hogy egyáltalán járt ott villamos), a Blahán ott a szökőkút, meg van benne lengyelpiac (amiből pedig csak arra emlékszem, hogy valami csoda színes zsírkrétaféleséget vett nekem ott anyám), bár lehet, hogy nem is lengyelpiac, csak simán piac akkoriból. Mégsem dokumentumfilm, vagy valami szocio-bigyó. Van egy-két korabeli felvétel, de egyáltalán nem tolakodnak a történetbe. És nem is tabló, mert annál sokkal izgalmasabb.

A nővéremmel még egyszer régen elkezdtük nézni a Roncsfilmet, de hát... Azóta edződtem, lehet hogy most a Roncsfilm is tetszene, de szerintem ennek ellenére is jó (a Bolse vita). Lepukkant figurákról van szó, de talán amiatt hogy nem magyarok, nem is zavaró, és sokkal könnyebben lehet velük azonosulni (ez most nem logikus első ránézésre, de ha belegondolunk, az). És a filmben nagyon közérthető "költészet" van, például ott végén ami az üvegekkel és az egyik főhőssel történik, azt magyarázni sem kell, mégis allegória. Az ember szinte kimondja, hogy "üveg = üveg = ember = üveg".

Kell ide valami frappáns... mert mást már nem akarok leírni a filmről... A legvégén a képsorokat hirtelen nem tudtam hová tenni, hiszen végig Budapestről volt szó, aztán ott meg délszláv dolgok történtek, de nem vett el semmit a filmből, sőt!  Meg szinte meghatódtam, hogy esetleg tényleg van valami közös az emberekben: nyáron ott kint Amerikában pont azt beszéltük a Gáborral, mikor megosztottam vele a gondolataimat, hogy kintmaradjak-e vagy sem, szóval pont azt beszéltük, hogy jó kint, de otthon (itthon) izgalmasabb. A magyar nő is azt mondta a filmben. Pont. Szóval itt boruljon rám a szemfödél, jó hely ez na!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.