Hát ezek a napok megint milyenek már... Belevágtam ismét egy nagyobb szabású projektbe, hogy a Gazéta-projektet folytatni tudjuk, közben persze a suli is belevágott a szokásos tavaszi "temessük be magunkat még több munkával" fázisba. És szeretnék megtanulni trombitán játszani, de valószínűleg a nyár lesz az, amikor ezt konkrétan ki tudom találni, hogy miből és mikor. Azt hiszem egy hangszerrel a kezemben végre helyére kerülnének bennem a dolgok, és leállnék a kapkodással. Maradna a tanítás, az irkálás meg a trombita.

Egy fogadalom miatt szilveszter óta nem iszok alkoholt, pár hónapig még nem is fogok, és azt figyeltem meg, hogy élesebb az elmém, összeszedettebb vagyok, céltudatosabb és következetesebb. Ugyanakkor feszült és stresszes is vagyok, ettől pedig egyre szigorúbb tanár vagyok a suliban, ami mondjuk az ifjaknak nem árt, de hiányzik már azért a sör, ami félre söpri a feladatokat a fejemben. Folyamatosan gondterhelt vagyok, egészen rossz érzés! Szerencsére a zene kikapcsol. Most ezt találtam:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.