Remek szórakozás volt olvasni a Nostradamus Hungaricust, nektek is ajánlom, elérhető például itt PDF-ben. Nemzeti ünnepünk alkalmával mi sem szebb dolog, mint megemlékezni hőseinkről - Nostradamus jóslatai ugyanis magyar történelmi személyeket jósolnak meg előre. Nem bánom, van már belőle éppen elég félreértés, álljon itt: az egész mű egy jelenkori pamflet, 1996-os. Tanulságos történet.

Először is egy kolléganőm ajánlotta Avatarát, ismertebb nevén Bácsfi Diánát, hogy nézzem meg a youtube-on lévő előadásait, mert nagyon érdekes. Minden körülmények között ragaszkodom a nyitottsághoz, számomra sosem lesz érv az, hogy valamivel azért ne foglalkozzak, mert nem tudományos. Vannak helyzetek, amikor a tudomány nem látja már a fától az erdőt, és egy holdkóros kezd el jó irányba tapogatózni. Bácsfi Diána egyébként megváltozott, és nem is róla szeretnék írni, csak arról, hogy az előadása végén, alátámasztandó a kutatásainak eredményét, néhány Nostradamus idézetettel kedveskedett a hallgatóságának. Ezek elég érdekesek voltak, és nem fogok hazudni, még a gyanú sem merült fel bennem.

Ehelyett inkább csak a kíváncsiság miatt rákerestem a neten, hátha találok még több jövendölést a magyarokról, és hát ott van fönt az egész ciklus, bizony, 99 vers. Egy szuszra ki is olvastam, sorra azonosítottam a neveket. Lenyűgözött a dolog, és nem értettem a kötet közreadójának visszafogottságát: minden stimmel a megtörtént események kapcsán, miért nem látja, hogy a jövendölések eszméletlenül pontosak?

Nagy izgatottan ma újra nekiugrottam a verseknek, és részletesebben kezdtem megfeleltetni. Szemet szúrt, hogy a reformkor előtti időből csak Rákócziról szólnak jóslatok, de ezt még betudtam annak, hogy a könyv előszavában a közreadó felveti annak lehetőségét, hogy egy ál-Nostradamus írta az egészet az 1840-es években. Gondoltam, csak a hitelesség kedvéért írt bele néhány korábbi figurát.

Kicsit szégyellem, de tényleg nem gyanakodtam, első körben átment a szűrőn a könyv: volt szerkesztője, volt kritikai felvezető, jöhetnek a jóslatok! Az első húsz vers megfejtése után aztán már szemet szúrt, hogy a rendszerváltás politikai társasága olyan szép számmal szerepel a jóslatokban, mintha a magyar történelem valami magasztos, honfoglaláshoz hasonlítható fordulópontjáról volna szó. További szégyen, hogy Nostradamus politikai ítéletei sem azt váltották ki belőlem, hogy abszurd, hanem azt, hogy lám, a jós Nostradamus is úgy látja, el lett szúrva a rendszerváltás.

Igazából arra törekedtem, hogy kiselejtezem azokat a jóslatokat, amik a már megtörtént korokra vonatkoznak, de szerencsére nem sokat fáradoztam, mert első olvasásra leszűrtem, hogy kb. 5 darab marad a végére. Elég rövid lesz a magyar jövő - gondoltam. Ezek mindegyike teljesen vaktában tippel a jövőt illetően, írnak szárazságról, meg nagy háborúról, meg hirtelen megerősödő Magyarországról. A földrajzos felébredt bennem, és a sok képtelenséget olvasva elérkezettnek láttam az időt, hogy a kötet szerkesztőjét leellenőrizzem, ki is ő.

Két perc alatt sikerült kiderítenem, hogy egy teljesen jóhiszemű humorbombáról van szó, dupla csavarral: a szívcsakrás-sumérmagyar szubkultúra teljesen letüdőzte a portékát, köszönhetően annak, hogy a versek úgy szólnak, ahogyan ennek a szubkultúrának a vágyai is. Ezek a nemzeti ezotéria honlapjain jó alaposan szétterjedtek, és alig lehet megtalálni az ősforrást a nagy rengetegben, pedig maga Szentmihályi Szabó Péter, a kötet szerzője kommentelget itt-ott, hogy feketén-fehéren leírja: a jóslatokat ő írta, és politikai pamfletnek szánta. Falra hányt borsó. A második millenium után húsz évvel Magyarország hatalmasabb lesz minden országnál, jobb, ha ezt Szentmihályi Szabó Péter is tudomásul veszi.

Jó volt persze felülni a körhintára, és azt hinni, hogy repülök, de ez a kis forrásellenőrzés is kellőképpen szórakoztatott. A Nostradamus Hungaricus nem csak a kortársaknak (1996) nyújt görbe tükröt, hanem az egész magyar elmebajnak, amiről Hamvas Béla is annyit ír. Magatehetetlen szkeptikusok intik semmittevésre a kétbalkezes holdkórosokat. És akkor ki végzi el a munkát?

A szerző és a sors iróniája. Így szól a 84. jóslat:

84.
Az írott szó elhal majd,
és egyre szegényebb lesz a beszéd,
a nemzetre egy talány hoz bajt,
mely elveszi az emberek eszét.
Egész nap otthonukban ülnek,
bámulnak hazug, mozgó képeket,
s mire a bálványok ledôlnek,
már alig születnek gyermekek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.