Szívesen írnék ilyen témában úgy, hogy tényekkel hozakodok elő, és megingathatatlan bizonyítékokkal támasztom alá felismeréseimet. De hát ez csak egy blogbejegyzés...

Az Izrael-Irán konfliktus még mindig a magyar újságok figyelmén kívül van, pedig az előbb megint valami elképesztő galádságra ismertem rá, mégpedig arra, hogy mennyire manipulálják a szabad piacot. Vagy mondjuk annak ellenére is, hogy a magyar gazdasági újságokba is beszivárognak már azok a külföldi vélemények, amik kész tényként kezelik, hogy az elnökválasztás lezárulása után Amerika háborúba kezd valamilyen formában Iránnal.

Ezzel párhuzamosan ott fut az a szál, amiről már nagyon régen írtam: az Európai Unió és az USA olyan szankcióval sújtja Iránt az atomprogram folytatása miatt, ami - ma jöttem rá - egyfajta öngól. A szankció értelmében nem vásárolnak Irántól kőolajat, e hónaptól. Irán a Föld 4. legnagyobb kőolaj kitermelője, de mivel keveset használ fel ebből, a 3. helyen áll az exportban. Ha pedig a Föld 3. legnagyobb kőolaj exportőrére nemet mond az Unió és az USA (import ranglistán a 2. és 1. helyezettek), akkor az hatással van az árakra.

Elég egyszerű: új beszállítókat kell felhajtani, akik már kérhetnek magasabb árat az olajért, érzékelve a két ipari centrum kiszolgáltatottságát. Ha nem kapnak új beszállítókat, akkor a kőolajkészleteik elégtelennek bizonyulnak, hiány lép fel, ami magasra löki az árakat. Magasabb kőolaj ár, az magasabb kőolaj ár. Amennyire megfigyeltem, a világ árutőzsdéin a különböző cégek nagyjából azonos áron adják a kőolajukat, függetlenül a kitermelési költségektől. Különbséget az eltérő minőség ad. Szóval ha valahol felmegy az olajár, az globálisan emeli az olajárat. Ami azt jelenti, hogy ha az Unió és az USA nem vesz több iráni olajat, és ez felnyomja az árakat, akkor Iránnak több pénze lesz kvázi befejezni az atomprogramját, és fejleszteni a hadseregét. Másik oldalon pedig kevesebb pénze lesz a nyugati lakosságnak más árucikkek fogyasztására, mert minden a benzinre megy el.

És hát pont ez a különös: ha az amerikai jegybankelnök tesz egy kétértelmű bejelentést, akkor a devizapiacokon, meg az arany piacán, ezektől meg aztán a nemzeti tőzsdéken érezhető elmozdulások történnek. De az iráni szankció életbe lépése után az olajár ment lefelé a több hónapja tartó trendnek megfelelően. Nem is mondanék erre semmit, mert hát a piac az piac, és ha a befektetők nem reagálnak arra, hogy jelentősen megcsappant (így történt) az USA kőolajkészlete, akkor nem reagálnak arra. Csakhogy az olaj esetében a konfliktus ideje alatt már legalább másodszor van ilyen furcsaság (objektíve furcsaság, hiszen egy közgazdaságtani szabály kerül hatályon kívül, a kereslet-kínálat árszabályozó hatása), az arany esetében pedig más jellegű tendenciózusság csíphető nyakon a bulvár keretein belül. És nem is mondanék semmit, de van azért itt néhány dolog...

Sok olyan véleményt lehet olvasni a merészebb külföldi gazdasági portálokon, hogy mivel az amerikai kormány érdekeivel ellentétes a magasra szökő aranyár (vagy a dollár inflálódása, attól függ honnan nézzük), ezért ügyes tőzsdei akciókkal maga az amerikai kormány csapta lejjebb és lejjebb az árfolyamokat. Ma konkrétan olyan címmel jelent meg egy cikk egy Dél-afrikai portálon, hogy Háború az aranyat manipuláló Nyugat és az aranyat vásárló Kelet között. Tényleg azt lehet látni, hogy újra meg újra megindul az arany árfolyama nagyobb magasságokba, de 1630 $ körül megtörik az emelkedés már hónapok óta, és hát ha megtörik az emelkedés, akkor megindul az eladás, és megy lefelé az ár. De 1520 $ körülnél mélyebbre (sőt ennyire mélyre sem szokott esni) nem esik, ettől meg megerősítést kapnak az arany emelkedését indokoltnak látó befektetők, és beindul a vásárlás (1630 $-ig). Szinte vicc az egész. Még az európai elemzők is naivan olvassák ki a grafikonokból évtizedes tapasztalatok alapján az emelkedést, és akkor bumm, megint beleütköztek az üvegfalba.

Most akkor mit gondoljon az ember az olajár-emelkedés elmaradásáról? Mikor egy OPEC ország, Omán bejelentette, hogy olajár-emeléssel próbálja betömni a költségvetési hiányát, és semmi reakció. Mikor napvilágot lát a jelentés az USA csökkenő kőolajkészletéről, és semmi. Mikor életbe lép az Iránt sújtó szankció és semmi. Mikor Norvégiában sztrájkolnak az olajipari dolgozók, és semmi.

Röviden összefoglalva egy ilyen összeesküvés-elmélet kezd keringeni Nyugaton: az Egyesült Államok mostani kormánya nagyon is elkötelezett Irán megtámadásában, mert azt reméli, hogy a hadiipari megrendelések megoldást jelentenek majd a kialakult és elhúzódó gazdasági válságra. A háborút azonban nem tudják megkezdeni, hiszen azzal elveszítenék az idei elnökválasztást. Szintén az elnökválasztásra koncentrálva manipulálják a dollár és az arany árfolyamát, hogy lehetőleg mozdulatlan maradjon, és manipulálják az olaj árfolyamát is, hogy ne szökjön magasra, mert az Iránnak kedvezne (ez az autósoknak jó hír, Isten áldja Amerikát, nem igaz?). Jelenleg Irán kerekedik felül a tárgyalásokon, mert bármeddig elmehet, de a gazdaságban Amerika vezet, mert ezzel az alacsony olajárral szűkös helyzetbe hozza Iránt (és a többi olajtermelő országot). A gazdaságilag meggyengített Iránra aztán decemberi hatállyal le is csap majd az USA, és már győztek is a gonosz Irán felett, nincs több atombombát fejlesztő gonosz vallási vezető...

Ennyi az összeesküvés. Egy másik elmélet ezt annyival egészíti ki, hogy a decemberi támadás annyira kiszámítható, hogy az USA-nak tennie kell valamit már előtte is. Ez pedig Szíria megtámadása lesz, amit alátámasztani látszik egy mai cikk is, ami így fogalmaz:

A szíriai provokáció ellenére Törökország nem fontolgatja a háború kirobbantását. "Törökország nem indít háborút, de Damaszkusz provokációja nem marad válasz nélkül." - mondta Necdet Ozer, a török katonai vezetőség egyik embere.

Szíria jó barátja Iránnak, Törökország NATO-tag.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.