UPDATE: alant van egy komment, egy fain posztra mutat, amit érdemesebb elolvasni, mint amit én írtam. kiszamolo.hu/van-e-deviza-a-devizahitelek-mogott/


Láttam a hosszú kocsisort a körúton, ami valami tüntetés volt - délelőtt olvastam hogy a devizahitelesek is tüntetnek, talán éppen ez volt az. Erről pedig eszembe jutott, hogy én még nem írtam a devizahitelről megváltó gondolatokat, úgyhogy most ezt bepótolom.

Az egyik legfontosabb észrevételem, hogy a devizahitelesek megmentéséről szóló blogbejegyzések - általam olvasott szegmense - mindegyike úgy gondolkodik a mentésről, hogy az állam átvállal, illetve azon gondolkoznak, hogy mennyire vonható felelősségre a hitelt felvevő. Pedig ennek semmi értelme, ha valaki hitelt vett föl, akkor hitelt vett fel, és nyilván nem számolt azzal a hitel felvételekor, hogy majd aztán az állam átvállalja ezért vagy azért. Magyarul: feltételezem, hogy a devizaadósok alapvetően szívesen törlesztenek annyit, amennyit eleinte törlesztettek.

A másik észrevételem pedig könnyen lehet, hogy baklövés, de sehol sem olvastam még a cáfolatát, ezért az elmúlt évek és a megszerzett ismereteim alapján a következőket raktam össze a devizahitelről.

Ha egy bank hitelt ad, akkor a saját pénzéből ad hitelt. Vagy kér kölcsön más banktól, hogy adhasson magasabb kamat mellett annak is hitelt, akinek egyébként nem tudott volna. Ha hitelt ad a bank - egy magyarországi bank - a saját pénzéből, akkor jobbhíján forintból ad forintot. Megállapít egy kamatot, egy törlesztőrészletet, és létrejön a szerződés. Ha deviza alapú hitelt ad, akkor is forintot ad. Ha sváci frankot adna, akkor a magyar ember egyből beváltaná forintra, tehát amennyi frank kiáramlik Svájcból, nagyjából annyit vissza is kerül rövid időn belül. Tehát a frank árfolyamát egyik nap felveri a magyar bank, amelyik svájci frank alapon ad hitelt, a másik napon pedig leveri a magyar adós, mert neki nem kell frank. Ezt talán túlbonyolítom, csak még mindig nem tudom eldönteni, hogy pontosan mi történik, ha egy bank sváci frank alapú hitelt ad.

Ha egy svájci frank alapú hitelhez a banknak svájci frankot kell vásárolnia (ami növekvő keresletet jelent a frank iránt, és felveri az árat), akkor sem értem, hogy ennek a továbbiakban milyen VALÓS köze lesz a svájci frankhoz, minekutána a kiadott - banknál többé nem lévő - hitel már forintban él tovább.

Tehát, a svájci frank alapú hitelek egyszerű könyvelési kérdések. Ha 2013 októberében svájci frank alapú hitelt veszek fel, akkor 2013 októberében vesz X mennyiségű frankot számomra a bank, hogy aztán frank árfolyamon számolhassa a hitelemet. Ha 2014 novemberében kétszer annyiba kerül már a frank, a bankot és engem az én viszonylatomban ez már nem kéne, hogy érintsen, úgy értve, hogy a bank nem károsodik sehogyan sem, mert onnantól fogva, hogy fizetek neki törlesztőrészletet, a nekem kiadott pénzt vissza fogja kapni. Ha a havi törlesztőrészletem kezdetben 15.000 forint, de egy év múlva már 45.000, akkor arról van szó, hogy a bank az eredetileg tervezett haszna helyett háromszor annyi hasznot kap.

Ami zavarba ejtő.

Ez esetben lehetne húzni egy vonalat, hogy háromszoros kamatot ne szedjen már egy bank.

Szóval nem nagyon tudok mit kezdeni az árfolyamgáttal, és társaival, a fent leírt logika miatt. Mikor vén öregként fogom a történelmet tanítani, furcsa lesz elmagyarázni a diákoknak, hogy pontosan mi is volt ez az egész.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.