Ma egy hónapja, hogy a Gazétán komoly beavatkozásokat tettem. Eredményes 30 nap volt. Elmagyarázom hosszan.

Volt néhány halvány sejtésem, úgyhogy puhatolóztam a Facebookon, milyen irányba nyitott a meglévő maroknyi közönségem. Ezen kívül alapvetően határozta meg a terveimet a mostani munkahelyemen töltött egy év, mert itt két olyan weboldal is volt, amiről meg nem mondtam volna, hogy ennek a tematikának is van ekkora keresési forgalma.

Ami adott, és nem tudok rajta változtatni, az én érdeklődésem, és már kóklerkedtem annyit, hogy őszinte vágyam van arra, hogy visszatérjek arra a területre, amit tanultam. Ez emberileg is egy érdekes dolog, amit szívesen nevezek tapasztalatnak: korábban rugalmasan viszonyultam a világban meglévő kereslethez, és úgy láttam, hogy ahhoz kell idomulnom. A meglepő az, hogy a mostani munkahelyemen kiderült számomra, hogy Magyarország nem is olyan kicsi, és sok furcsaság elfér benne. Nevezzük nevén a gyereket: webes tartalomszolgáltatásban gondolkozni holdkóros őrültség, kell hozzá több zsák pénz, és az internet uraival kialakított jó kapcsolat. Megérülési idő: sok-sok év. Én pont akkor voltam álmodozó, mikor az internet egy hatalmas lehetőségnek tűnt, úgyhogy az előbbi megállapítás egy csöppet sem zavart, és azóta is szerencsétlenkedek a weboldalaimmal.

Viszont időről időre megérett bennem a szándék, hogy valami eredményt is felmutassak, és akkor beleástam magam a keresőkbe, a siker titkát keresve. Siker titkát ígérő oldakaból és klónjaikból több van, mint végtelen, úgyhogy nem olvastam mindet végig, de úgy tűnt, hogy magyar nyelven néhány millió felhasználón tudnám csak kamatoztatni a siker titkait, ellenben angol nyelven félmilliárdos ugyanaz a közeg. Sőt, a tematikát is le kéne szűkíteni vagy pornóra, vagy jópofaságokra, különben semmire sem viszem. Erre a kijelentésre egyelőre nem tudok rácáfolni, de a mostani munkahelyemen havonta tízezer fölött van azok száma, akik porcelánbetétes egykaros mosdócsaptelepekre, perlátorokra, hidraulikus váltókra, hulladékhő felhasználásra és más egyebekre rákeresnek, és olvasgatják a weboldalt. A keresőoptimalizáló tevékenységemet minősíti (pedig javítottam pár százalékot), de ez a tízezer fölötti látogatószám csak töredéke annak a tömegnek, akik ilyen kifejezésekre rákeresnek. Ez valami olyan nagy tanulság, hogy nem hagyott nyugodni. Egyszóval: rétegtémában is van potenciál.

A Gazétához évente kétszer nyúltam hozzá az utóbbi időben, és hátborzongatóan fix 200 (plusz-mínusz 5) felhasználó jött havonta, 95%-ban a Google felől. Volt rajta 300 cikk, azokat szolgálta fel a kereső. Felmerült bennem, hogy ha a Gazétán is alkalmaznám azokat a fogásokat, amiket kikísérleteztem, akkor talán lenne eredménye, és a saját hajánál fogva ki lehetne emelni a jelentéktelenség nyomasztó ködéből.

Írjon bárki bármit, Magyarországon a jótanácsok töredékének van csak foganatja egy "no name" weboldal esetében, pénz nélkül. Ezeknek:

• Forgalom szerzése
• Tiszta forráskód
• Felhasználói élmény
• Kulcsszó stratégia

Röviden belemegyek.

Forgalom szerzése

egy rétegtémában utazó "no name" weboldalnak nincs sok esélye a linképítésre. Mostanra már kiemelkedtek a nagyok, és hatalmasra nőtt a különbség a nagyok és a kicsik között. Ha sikerül szerezni néhány kis partneroldalt, havonta 5-6 átkattintás érkezhet azokról az oldalakról, ami alig javít valamit a Google-ban való szereplésen. Amit szóba hoznak, az a twitter, google plus és a Facebook. Nekem a twitteren nincsenek követőim, úgyhogy onnan nem is lesz forgalmam, hiába #hashtagelek mint egy #idióta, a google plusban 25-en követik a Gazétát, naponta egy átkattintás szokott is történni, és végül szóba jönne a Facebook, ha csinálnám. Sajnos a Facebook oldal felhízlalása a nulláról már önmagában nagyobb feladat, mint forgalmat szerezni a weboldalnak, és ha megvan a közönség, akkor megint egy véget nem érő feladat a közönséget aktívan tartani, és a posztokkal eljutni a népekhez. Tehát amiben egy senkiházi gondolkozhat, hogy minden fillérért lehajol, azaz minden átkattintásnak örül, és olyan linkcseréket is fontosnak tart, amiknek akár csak egy látogatót is hoznak majd neki. És megpróbál másoknak is segíteni. A fényt az alagút végén a Google fogja jelenteni.

Tiszta forráskód

minél funkcionálisabb a weboldal forráskódja (minden, ami kell, és semmi, ami nem) , annál szimpatikusabb a Google számára egy 1-2%-on belüli spektrumon. Ez nem sok, de fontos összetevő, mert ennek rendben kell lennie. Egy normális forráskód összehozása amúgy is kéz a kézben jár a felhasználói élmény biztosításával.

Felhasználói élmény

egy "no name" weboldal esetében nem számíthatunk tömegekre, és ezért nehéz statisztikailag kimutatni, hogy a nagyobb felhasználói élmény több látogatóhoz vezetett a Google-ban. De ennek is rendben kell lennie, azaz: a felhasználóknak kattintania kell a weboldalon, nem pedig visszafordulnia a találati listához.  Minél kevesebben fordulnak vissza a keresési találatokhoz, az is hozzáad valamit a Google-ban való növekedéshez. És egy "no name" weboldal a "hozzáad valamit"-et is nagyra becsüli.

Kulcsszó stratégia

A siker titkai közül a legelcsépeltebb, és nem szokták elárulni, hogy pontosan mire gondolnak. A címben és az alcímekben szerepeltetni kell azt a kifejezést, amire remélhetőleg rákeresnek az emberek. Ezeknek pedig utána kell járni: elemezni, hogy melyik cikket nyitották meg a Google felől érkezők, a Webmaster toolsban megnézni, hogy milyen kulcsszavakban szerepel "jól" (a kilátásokhoz képest) az oldalunk, és akkor azokról még írni hasznosakat, a gyengébbekre pedig rágyúrni még jobban, mert ezekben mind van potenciál. Én például a Gazétával most nem elsősorban a friss tematikát követem, hanem azokról a témákról írok, amikben már elértem valamit az oldallal, és azt az eredményt szélesítem. Ez azt jelenti, hogy ezt a fázist feltápolási szakasznak tekintem, és a Google közönségének írok, nem a sajátomnak.

***

Valószínűleg nem véletlenül nem ír senki a forgalmi adatairól, de ez engem annyira idegesít, hogy én a szánalmas számadataimat mégis feltárom, végülis az eredményekről kezdtem írni.

A Gazéta egészen jól startolt 2011-ben: az első 30 napban 1100 látogatója volt, 420 a Facebook felől, 200 a Google felől, 40 a lap.hu felől, 300 közvetlen forgalom volt, a többi pedig 1-2 fős forgalmi forrásokból tevődött össze (ok.hu, ask.com, levelekből érkező, stb.)

Ez a szint folytatódott a következő 30 napban is, de elfáradtam, úgyhogy a projekt takarékon pörgött tovább, és nagyon kevés új cikket posztoltam. (a Facebook és direkt forgalom így közvetlenül visszaesett) Ami itt tanulságos volt, hogy decemberre a forgalmam 370-re apadt, de a Google forgalmam nem ilyen ütemben csökkent. Hanem így:

• augusztus 15 - szept. 14: 200 látogató
• szept 15. - okt. 14.: 280 látogató
• okt. 15 - nov. 14: : 260 látogató (már drasztikusan kevesebb poszt mellett)
• nov 14 - dec 15: 240 látogató
• három évvel később: 220 látogató
• 2014 június: 120 látogató

Ebből azt lehet leszűrni, hogy ha van önálló forgalma az oldalnak, akkor a Google kiegészíti, de ha csak a Google jelenti a forgalmi forrást, akkor nincs növekedés, és idővel aktualitásukat is vesztik a cikkek, és kikopnak a találati listából. Másfelől pedig azt jelenti, hogy ha sikerül biztosítani az újabb és újabb tartalmat, és sikerül "külső" forgalmi forrást szerezni, akkor van tere a növekedésnek.

A Facebook azóta sokat változott, nekem totálisan elment a kedvem tőle a mostani munkahelyemen. A Gazétának van 285 lájkolója, de 2011-ben  csak 80 volt. De ezt a 80 lájkolót siekrült úgy beiizítani, hogy egy hónap alatt 420 látogató érkezett a Facebook felől. Ahol most dolgozom, az egyik Facebook oldalnak 1800 lájkolója van, a Facebook felől érkező forgalma az ehhez tartozó weboldalnak is 400-500 egy hónapban, mint a Gazétának volt. Tehát ekkora forgalomhoz 2011-ben elég volt 80 követő, 2014-ben már 1800 kell.

A nagy kérdés az, hogy miként lehet "pótolni a Facebookot", és ezen a ponton itthon eléggé elfogy a levegő. Angol nyelven ott lenne a Twitter, Reddit, YouTube, Google Plus, fórumok, vendégposztok, ebben a sorrendben. Magyar nyelven ezek egyszerűen nem mennek: ott van a magyar Kickstarter, vagy ott van a 17. századi magyar könyvkiadás: hiányzik a társadalmi réteg mögüle. Vannak Google Plus freak-ek, meg youtuberek, vannak angolul tweetelő magyarok, és Redditen angolul vitatkozó magyarok, de még őket mind összeadva sincsenek annyian, hogy társadalmi rétegnek számítsanak.

Ennek ellenére optimista vagyok, mert mindig van valami, én például most a blog.hu-val kísérletezek. Az ember kipróbál minden lehetőséget, és ami kicsit is működik, arra ráfekszik. A magyar internet beállt, ez a véleményem, tehát már olyan stádiumban van, mint a fizikai magyar világ: ha valamibe bele akarsz vágni, akkor valakinek a rovására tudsz belevágni. Ha nyitsz egy kisboltot, kitolsz a másik kisbolttal az út túloldalán, és tutira ki fogja használni a helyzeti előnyét, hogy őhozzá már akkor jártak vevők, mikor még te is csak egy vevő voltál. Különösen igaz ez a webáruházakra, és ez egymásra hivatkozó nagy újságokra. Ha ez a felismerés megvan, akkor a megoldás sem lehet túl távol. Ha tudjuk, mi a pálya, akkor tudjuk min törni a fejünket. Nevén nevezve: én nem frusztrálom tovább magam azzal a szemlélettel, hogy a keresőoptimalizálással így meg úgy meg lehet többszörözni a látogatók számát. Ez lépésről lépésre megy: emelem 200-zal a forgalmamat, a Google is besegít 200-zal. Ezeket az új látogatókat megpróbálom meglájkoltatni, akkor a hivatkozásnak köszönhetően újabb 30-40 látogató fog érkezni, amit a Google kipótol újabb 30-40 keresési forgalommal, és ez így araszolgat felfelé.

Ilyen problémákkal szembenézve különösen büszke vagyok a még mindig sovány eredményre, amit az elmúlt 30 napban elértem a közvetlenül megelőző időszakhoz képest:

• látogatások 193-ról 514-re nőttek (+166%)
• oldalmegtekintések 259-ről 1969-re (+660%)
• oldal/látogatás 1,3-ról 3,8-ra (+185%)
• látogatás hossza 48 másodpercről 4 perc 40 másodpercre (+490%)
• visszafordulási arány 79%-ról 65%-ra (-17%)
• Google forgalom 133-ról 217-re (+65%)

Ezek olyan eredmények, amik várhatóan a következő 30 napban nem ilyen ütemben emelkednek tovább, de mindenképpen egy fenntartható fejlődés, nem pedig egy kampány eredménye. Hát én ezért fogok ma csúnyán berúgni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.