Talán elmaradott vagyok, de csak 3 hónapja van okostelefonom. Féltem, hogy én is olyan nyomi leszek, aki társaságban előveszi, és elkezdi csekkolni a Facebookját, de szerencsére annyira mélyen belém ivódott, hogy a gépemen intézem a netes dolgokat, hogy nem használom a mobilomat többször, mint korábban. Egyedül a levelezésemben látszik a tendencia, hogy a telefon hosszú távon néhány szokásomat meg fogja változtatni. Például - és ez a poszt apropója - minden korábbinál jobban odafigyelek a hírlevelekre.

Mikor évekkel korábban elindítottam a Gazétát, a fejlesztés során felmerült, hogy kéne gondoskodni hírlevél feliratkozási lehetőségről. Akkor azt mondtam, hogy ki az, aki önként feliratkozna bármilyen hírlevélre, a hírlevél a múlté. És akkor elkezdtem dolgozni az előző munkahelyemen, ahol rövid időn belül a hírlevél kiküldés vált az egyik legjelentősebb pillanattá az oldal forgalmának menedzselése közben. Mert valahányszor kiküldtem a hírleveleket, a statisztika egészséges irányba mozdult el, olyan volt az egész nekem, mint egy parasztnak az öntözés.

Feladói oldalról

Idővel fel is iratkoztam néhány hírlevélre magamtól, hogy tanuljak másoktól, néha pedig egyenesen a tartalom miatt. Sokat olvastam a forgalomnövelésről, és nagyon sokszor oda lyukadtam ki, hogy végső soron a hírlevél a leghatékonyabb eszköz, az ingyenes megoldások közül. Nagyon világos: ahogy a Facebook elérések egyre csökkennek, más közösségi csatornák pedig nem tudnak teret nyerni, nem sok egyéb eszköz jön szóba.

Sőt, feladói oldalról egyfajta reneszánszát éli a műfaj, hiszen levetkőzve az afölötti szégyenkezést, hogy a címzettek 70-95%-át annyira sem érdekli a hírlevelünk, hogy megnyissa, mégiscsak egy statisztikailag szignifikáns réteget láthatunk, akik nemcsak megnyitják a levelet, hanem rá is kattintanak a cikkekre. Összevetve a Facebook 1,5-3,1%-os átkattintási rátájával, a hírlevelek sokkal megbízhatóbban működnek.

Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan bombáztak az OptiMonk hirdetéseivel, ami egy fizetős eszköz, integrálni lehet a weblapunkkal, és hírlevél feliratkozókat gyűjt. Figyelembe véve, hogy hónapok óta tart az AdWords kampányuk, és egy tisztességes arculatot adtak neki, valószínűleg van tőke a fejlesztés mögött. Majdnem arról van szó, hogy a hírlevél szektorban lát valaki fantáziát, de persze az is ott van az OptiMonk mögött, hogy az eszköz az örök problémára kínál megoldást: a forgalomnövelésre.

Én az OptiMonkot egy délután alatt reprodukáltam az akkori munkahelyemen. A dolog lényege az volt, hogy mikor a felhasználó készül bezárni az oldalt, amit olvasott, felugrik egy hírlevél feliratkozós panel. Nagyon szimpatikus volt, mert végülis csak azután indult a tarhálás, miután a felhasználó ingyen hozzájutott egy munkával előállított tartalomhoz, elolvasta, és el akart menni. És eltekintve azoktól a feliratkozóktól, akik "kurvaanyad@apadfasza.com" "basszatokmeg@seggfejek.hu", stb. e-mail címekkel regisztráltak (fel nem tudtam fogni a jelenséget, elvégre regisztráció nélkül is be lehetett zárni az oldalt), sokan feliratkoztak. 100 látogatóból 5 feliratkozott. Döbbenet volt. A másik újságra is integráltam, ott 100-ból 7.

Úgy tűnt, hogy tisztességes módon is lehet épkézláb méretű címlistát szerezni, sőt, nem csak tűnt, mert a varázs nem múlt el.

És akkor eljött a pillanat, hogy beadjam a derekam, és a Gazétán/Atlaszon is kialakítottam ugyanezt a felugró panelt. 100 látogatóból 0 iratkozott fel. 200 látogatóból 0, 500 látogatóból 0, 1000 látogatóból 1. Nagyon megbecsülöm azt a néhány feliratkozót, és ezzel párhuzamosan leszűrtem, hogy az én közönségem nem szereti a hírleveleket, jól gondoltam. Lehet, hogy azért, mert szar az oldal, de nem szarabb, mint ahol dolgoztam, és kurvaanyázós feliratkozók sem voltak, szóval világosan más olvasóközönséggel rendelkezem.

Olvasói oldalról

Elengedtem a kérdést, és most már újra csak mezei hírlevél olvasó vagyok, nem vagyok érdekelt a bizniszben. Így, hogy a telefonomon értesítést kapok minden érkező e-mailről, egyre bosszantóbb lett, hogy kapok hírleveleket. A Gmail okosan csoportosítja a leveleket, és a bejövő mappában már régóta nem látok hírlevelet, szóval jelentősen meghökkentett a szűrni képtelen telefonom, hogy mennyi szart kapok. Sorra iratkoztam le, és ha minden igaz, most már csak a Portfolio hírlevele jön. A Portfolio is fölöslegesen sűrűn küld, és általában arra az egy cikkre vagyok kíváncsi, ami a levél tárgyában is szerepel, de képben kell lenni a gazdasággal, és valószínűleg a hírlevél nélkül nem látogatnék el a portfolio.hu-ra.

Van egy jónevű cég is, egy webáruház, aminek a hírlevelére azért iratkoztam fel, hogy tanuljak tőlük, de már nem érdekes, meg egyébként sem villantottak nagyot, úgyhogy leiratkoztam. Egyszer. Kétszer. Háromszor. Négyszer. Ötödször is leiratkoztam, de azt írta ki, hogy nem tudok leiratkozni, mert nem vagyok az adatbázisban (==hogyan kaptam levelet?????????????). Írtam hát a support teamnek egy fenyegetőt, hogy tudom ám, hogy a kéretlen hírlevélérét 50 ropi kártérítést is megítélhet a bíróság, stb. és hogy szedjék össze magukat, és összeszedték, hatodszorra már nem kellett leiratkoznom.

Van egy amerikai blogger, nagyon okos dolgokról írt, gyakorlati példákkal, statisztikákkal, szóval nagyon hasznos volt, nem puszta szóbeszédnek tűnt, amit ír. Feliratkoztam a hírlevelére, hogy értesülhessek az új okosságáról. Minden nap jött levél, de ugyanannak az egy zseniális kísérletnek a különböző feldolgozásait kaptam.

Volt egy másik, az egy magyar csapat, ők is reális információkat írtak a blogjukon, de ők meg a különböző szemináriumaikat és e-könyvüket próbálták rámsózni, persze ízléses időközönként, de miután egy év alatt tőlük sem lettem okosabb, csak idegesebb, leiratkoztam.

És persze vannak a pénisz/haj/izomnövesztő e-mailek, meg a többi kéretlen, akiket irtani kell, mint a gazt.

Figyelembe véve, hogy az általam fiatalnak és okosnak tartott olvasóközönségem nem iratkozott fel a minimum középszerű tartalmamra (pedig azt tapasztaltam, hogy a középszerű tartalomra is feliratkoznak), valamint figyelembe véve, hogy 10-15 hírlevél feliratkozásomat egyetlen hírlevél tudta megőrizni, biztos vagyok benne, hogy a hírlevélnek nincsen jövője. Egész egyszerűen a hírlevél nem tud megszabadulni a spam hangulattól, mert 10-ből 9 spamel szakadatlanul.

De van egy nagyon-nagyon örömteli felfedezésem. Hétvégén nem küldenek hírleveleket. Senki, se a hobbi blogger, se a munkahelyi hírlevélküldő. Ez pedig a felhasználók győzelme, és újabb bizonyíték arra, hogy a kereslet megszűnése a kínálat elapadását vonja maga után, tehát erősebb bármilyen törvényi korlátozásnál, ha a felhasználó mond nemet.

Mikor hírleveleket kellett ütemeznem, gyakran jött ki úgy a lépés, hogy hétvégén ment volna ki a nagyja. Úgyhogy utánajártam, mit mond az internet, mik a leghatékonyabb idősávok, mikor nyitják meg a legtöbb levelet. Kedd-szerda délelőtt, aztán este 5 körül. Péntek délután háromtól hétfőig fele annyian nyitják meg a hírleveleket. Ezért a főnökeimnek azt javasoltam ilyenkor, hogy várjunk a hírlevél kiküldéssel hétfőig. És ennek a hétvégi passzivitásnak igaz mítosza olyan komolyan beette magát a tanácsadó oldalakba, hogy most már egy amatőr blogger sem küld hétvégén hírlevelet.

Tehát először a felhasználók ignorálták a hétvégi hírleveleket, és végül a hírlevélküldők is tabuként tekintenek (üzleti megfontolásból) ezekre. A felhasználók megnevelték őket. És ebbe csak most gondoltam bele, hogy hétvégén üres a telefonom kijelzője.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.