A földrajz kivezetése a szakközepekből nyilvánvalóan felháborít, mint földrajztanárt, de tulajdonképpen tökmindegy. Van olyan nagybecsű ismerősöm, aki a kilencvenes években végzett szakközepet, és nem volt földrajza. Segg hülye a földrajzhoz, de sokkal komplexebben képes értelmezni a világot, mint az átlag, így megállípítható, hogy az ő esetében a földrajz hiánya nem túl tragikus tényező. A testvéreim viszont tanultak földrajzot, és nem emlékeznek semmire, több millió honfitársukhoz hasonlóan, mert ez így megy.
Másik élményem a témával kapcsolatban maga a tanítás egy szakosodott gimnáziumban: tök fölösleges. A kilencedikeseknél élből mindegy, mert csak vasököllel lehetett rávenni őket a munkára, a tizedikeseknél pedig csak részben működött az élményközpontú tanítás. A komplex látásmódot célzó óravezetés általában túl intellektuális volt a kis csíráknak, a könnyen felfogható óravezetés viszont számukra is, számomra is unalmas volt.
A kérdés persze nem az, hogy érdekli-e a diákokat a földrajz, hanem hogy miért kell.
A Magyar Földrajzi Társaság elég elrugaszkodottan kelt a tantárgy védelmére, legalábbis én biztosan nem hoztam volna fel érvként, hogy azért maradjon meg a földrajz, hogy megmaradjon a földrajztanárok munkahelye. Ez persze csak az egyik indokuk volt, a másik (hogy tök jó tantárgy) rendben volt.
Relativizáljuk kicsit
Nem a teljes középfokú oktatásból vezetik ki a földrajzot, hanem csak a szakközepekből. Ráadásul épp azért volt tanár sztrájk, hogy csökkentsék a diákok terheit egyebek közt. Meg hogy legyen 21. századi a tantervi követelmény. És az a néhány száz tanár, akit érint a változtatás, biztosan talál új munkahelyet.
Nincs, aki megvédhetné
A földrajztanárokért való aggódás csak még jobban rávilágít arra a problémára, hogy a földrajz nem érték a munka világában, nem fognak más állást találni a földrajztanárok. Jómagam is fantasztikus hamburgereket sütök külföldön, amikor nem tanítok földrajzot belföldön. Persze ha jobban beszélnék nyelveket, taníthatnék földrajzot más országban, vagy valami nemzetközi szervezetnél rághatnám a gittet, de így legfeljebb a NAV élére küzdhetem fel magam.
A lényeg mégsem ez, hanem az, hogy mi a fenéért tanuljon bárki is földrajzot, ha a földrajz hiányában is teljes életet élhet, és ha földrajzot tanulva sem fog emlékezni semmire?
Szar az egész, nem csak a földrajz
Az oktatás előtt álló kihívás már az egyetemi éveim alatt is látszott: több tanárunk is foglalkozott a témával, hogy az új generációban megemelkedett ingerküszöb és az adrenalinfüggőség milyen stratégiát kíván a pedagógusoktól. De ez csak egy szelete annak, amit a pedagógus szakértők tudnak évek óta. Az is igazolt elmélet, és ebben nekem is volt tapasztalatom, hogy a tömbösített oktatás az alacsony óraszámú tantárgyaknál fényévekkel hatékonyabb, mint a hagyományos órarendi tanmenet. A Waldorfban például 2 hét alatt napi 120 percben a NAT-os tananyag felét vettük át, és egy év múlva ugyanott tudtuk folytatni, ahol abbahagytuk. Nyilván nem írt mindenki 50% feletti ismétlő tesztet, de a legrosszabb is 30% körül volt. A plusszmínuszok, amiket az állami iskolában óráról órára irattam, rendre azt az eredményt hozták, hogy a diákjaim a két tanóra között eltelt három napban azt is elfelejtették, melyik témakörnél járunk. Ha felkészültek egy dolgozatra, és garantáltan nem puskázott a többség, a dolgozat után már csak a legértelmesebb tanulók emlékeztek valamire. A jelenség annál sokkal komolyabb, mint hogy elintézzük annyival, hogy nyomorultak a diákok, vagy szánalmas az én teljesítményem.
Az oktatásban nem lehet ott megállni, hogy van-e értelme földrajzot tanulni. A kérdés sokkal inkább az, hogy van-e értelme egyáltalán az iskolákat fenntartani? Mert az iskola mostani formájában néhány dologot tud csak nyújtani a tömegeknek (és nyilván számos dolgot a rendszer-kompatibilis jógyerekeknek):
1. megtanítja a vakarcsokat írni-olvasni. Szépen írni később elfelejtenek a szüleiktől és a társadalomtól összeszedett szorongások hatására. Olvasni makogva bár, de mindenki tud.
2. megtanítja a jövő reménységeit az arab számok felismerésére. Ismerik a négy alapvető műveleti jelet, és az entert, amit a számológépen végül meg kell nyomni.
3. visszatartja a munkára alkalmatlan felnövekvő generációt a munkaerőpiactól néhány évig.
4. a munkára alkalmas fiatalokat megtanítja németül vagy angolul, akik a vonzó magyar munkaerőpiac láttán külföldön tanulnak tovább.
Tehát mikor a kormány kivezeti a földrajzot a szakközépiskolai képzésből, lényegében úgy csinál, mintha csinálna valamit, miközben igazából csak mobbingolja a világ legjobb tantárgyát. Persze mikor máskor dobnák be az ötletet, mint a felsőoktatási jelentkezések után (a fidesz már csak ilyen figyelmes és előzékeny), és mikor máskor vezetnék be, mint szeptembertől azonnal. Nem mintha ez lenne a legnagyobb probléma az egésszel.
Hozzá kell nyúlni a földrajzhoz
Ahogyan a többi tantárgyhoz, úgy a földrajzhoz is hozzá kell nyúlni. Nem meglepő módon évtizedekre vagyunk attól, hogy minőségi átalakítást tervezzenek. Nincsenek kísérleti iskolák, az alternatív iskolákat üldözik, a tankönyvpiac is egyszereplős lett. A földrajz baszogatása kiválóan illik ebbe a fogalmatlan és dilettáns kapkodásba, amit 2010 óta kísérhetünk figyelemmel egyre komorabb arccal.
Nyilván az, hogy hol van vasérc, ebben a formában totál értelmetlen dolog. Az, hogy az európai iparnak miért kell felkötnie a gatyáját, és az európai országoknak miért kell az uniót életben tartaniuk, más megvilágításba helyezi, hogy hol a francban van az a vasérc. Persze ehhez jobb lenne, ha nem 14 éves gyerekekkel kéne erről beszélni, hanem 17-18 éves fiatalokkal. Akik történelemből tanultak az unióról, nem pedig a jobbik szórólapjaiból.
Mikor az elhízás és úgy általában az egészségtelen táplálkozás ekkora probléma Magyarországon (is), talán van létjogosultsága arról tanulni, mit jelent az intenzív mezőgazdaság, mit jelent a profitmaximalizált élelmiszeripar, és hogy ezek termékeihez képest mi számít tápláléknak. Vagy hogy mire számítsunk a februári paradicsomtól és az equadori friss banántól.
A paksi bővítésről gondolom nem illik beszélni egy iskolában, de Magyarország áramellátása több alternatíva közül választhat, legalábbis a földrajz tananyag szerint. Az, hogy nálunk milyen lehetőségei vannak a megújuló energiaforrásoknak, fontos információ lehet egy majdni választópolgárnak. Akkor is, ha az atomerőmű szerintem is jó találmány.
Mekkora Magyarországon mostanában a téli középhőmérséklet, mekkora a hőingás nyáron, milyen mostanában a csapadékeloszlás? Hogy ez a hülye időjárás miként állítja kihívás elé a magyar mezőgazdaságot, a költségvetést, és hogy ez milyen kapcsolatban áll a globális felmelegedéssel?
És mi köze a környezeti problémáknak a fogyasztói társadalomhoz, amiben élünk?
Ezek mind olyan dolgok, amik bent vannak a földrajz tananyagban (kis fantáziával...), és értelem szerűen hozzájárulnak ahhoz, hogy a felnövekvő generáció eggyel értelmesebb és tájékozottabb legyen, mint a miénk. Én ezért tartom baklövésnek a földrajz kiszórását, de biztosan ilyen szépeket lehetne írni a rajzról, a matekról meg a kémiáról is. Pont emiatt a legjobb megoldás talán az lenne, ha a bunkózás, kapkodás és csicskáztatás helyett szépen ölbe tenné a kezét ez a bagázs, és megvárná méltósággal, míg leszavazzuk őket a következő választásokon. Az oktatás felkészítését a 21. századra pedig majd elvégzi egy következő kormány.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2016.04.22. 15:41:00
Míg odakint zajlik a bál,
Konyhában a szakács abál,
Habar, paníroz és kiránt,
S vaktérképre képzel Iránt:
Történelem-földrajz tanár.
Nyáron is éhbért kap s ha már
Ráér, egy kis pénzt is keres.
Negyven sincs, de haja deres.
illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2011/02/idenyszakacs.html
Girhes Joe 2016.04.22. 17:30:04
Muhaha! :D Álmodj csak! Max. annyi fog történni, hogy koalíciós társ lesz a Jobbik, na annak aztán nagyon fogsz örülni. Inkább drukkolnál annak, hogy jó irányba menjen az oktatási kerekasztal, mert ott dőlnek el a dolgok, nem Pumukliék fejében.
Mr. Waszabi 2016.04.22. 18:35:15
Szerintem oka van annak, hogy ez így történt - nem csak nálam, de a későbbi generációknál is.
Úgy őszintén, ki a fenét érdekel, hogy a Ruhr-vidéken mik vannak? Mondom mindezt amellett, hogy nem ártalmas ismeret, ha az ember tudja, hogy 70 évvel ezelőtt az Appalache hegységben miket bányásztak. De azért nyilván nem ártana érdekesebbé tenni a tantárgyat, de legalábbis érdekesebbé, gyakorlatiasabbá tenni a nebulók számára. Mert már 40 évvel ezelőtt is unalmas volt, nem hogy ma. Ezzel megválaszoltam az általam feltett kérdést is, asszem.
Ha nekem, mint informatikusnak folyamatos változásokkal és azok következményeivel kellett szembesülnöm és megküzdenem az elmútt30évben, akkor ugyan miből tetszik gondolni, hogy egy sokkal ortodoxabb témakör szakmai képviselőinek nem szükséges ilyesmivel törődnie? A Föld forog, egyfolytában, és folytonosan változik rajt' minden. Változás van itt már egy ideje tehát. Buta felfogás érinthetetlennek gondolni bármely életterületet. Szerintem felhorgadás, megbotránkozás kinyilvánítása előtt picit gondolkodni kéne. És ez a hsz nem arról szól, hogy a nagyon buta és műveletlen figyusz kormánynak bármiben igaza lenne, amiben az oktatást piszkálja, csupán a konkrétumokról beszélek.
rainman_10 éve 2016.04.22. 19:08:22
Jah! És a poszt-toló hozzáállását mutatja a használt fogalmak: "kis csírák", "vakarcsok"
Műszarásznak tanultam..
de kaptam fémipari alapképzést: esztergálás, marás, gyalulás, élhajlítás, stb.
Tornaóra kettő volt talán egy héten, de a tornatanár házaspár bent volt minden délután edzést tartani a mozogni vágyóknak.
Volt fizika, amire aztán épülhetett a fonommechanika, elektrotechnika, Volt kémia, amire épülhetett a gyártástechnológia, volt gazdasági földrajz, hogy képben lehessünk arról, hogy a termeléshez honnan jön az import, és a megtermelt izé hová is megy exportra..
Ja! volt üzemgazdaságtan tantárgy is...
Meg olyan nevű, hogy aszongya: STÍLUS....
azt mondta: