Levert a víz, a Black Mirror Waldo-epizódja jutott eszembe, mikor az Iron Fist és Frank Underwood között megláttam Macron portréját a Netflixen. Egy hónappal a győzelem után már készen is van a film erről a roppant szimpatikus fiatal politikusról.

Nem mindennapi sikersztori

Valahogy olyan hülye hangulatban találkoztam a látvánnyal, egyből összeugrott a gyomrom. Figyelem azt a rettentő sok portrét az oldalon, amikbe a sorozatokat csomagolják, néhány sorozatba is belenéztem, hátha. Néhány éve, mikor a Netflix beindult, mindenfélék voltak a sorozataik, de most az látszik, hogy rátaláltak egy ideális kaptafára, és minden ötletből elkészítik ugyanazt a szabványterméket: azt, amit szívesen néznek az emberek. Egyszer elvállaltam egy bedolgozós melót egy elemző cégnél. Akkor láttam először olyat, hogy egy adott témában keletkezett 5000 tweetet át kell nézni, és kategorizálni kell. A tweetek és facebook kommentek révén aki megfizeti, megtudhatja, mire bukik az emberhorda átlaga. Legyen az Orbán Viktor, Macron, Soros György vagy egy produkciós iroda. Azóta nem is szívesen kommentelek. A megnyilvánulásaink révén egy filmes cég nagyon könnyedén meg tudja mondani, milyen karaktert kell teremteni ahhoz, hogy szeressék a nézők. A Netflix pontosan ilyen hely, és belefutni egy Macron dokumentumfilmbe valóban ijesztő: az embernek fogalma sincs, hogy ez valóságos, vagy fikció? A filmben bemutatott Macron az igazi Macron, vagy egy kommentek és tweetek alapján felépített fiktív csóka?

Az ekét ezen a ponton le is kéne tennem, mert nem néztem végig a filmet, de mindenki, aki Magyarországon lakik, könnyen megérthet: a propagandát már a horizonton felismerem, rögtön csömörös hányás fog el a szagától. Túladagolták nekem.

A film Macron győzelméhez vezető utat mutatja be kuliszákban forgatott felvételekkel. A hangsúlyt a csodára fekteti, hogyan lett ő az elnök. Mindjárt a film elején tisztázza, hogy Macron győzött, minden szimpatikus állampolgár boldog és reményekkel teli, aztán kicsit beletekertem, hogy esik-e szó bármi politkáról, de leginkább a stáb emberi oldalát lehet látni, ez a Macron egy talpig úriember, hű férj, kitartó harcos.

Mi akar ez lenni?

Orbán Viktor is nyugodtan készíthetne egy ilyen filmet, sőt, minél több politikus csináljon ilyet, és akkor legalább hamar inflálódna. Ha a film rám gyakorolt hatását nézem, azt kell mondanom, megerősített abban a benyomásomban, hogy Macron egy szimpatikus alak. Ez pedig elég ijesztő, egyrészt azért, mert semmi közöm hozzá, nekem nem az elnököm, másrészt továbbra sem tudok semmit Macron politikai hitvallásáról. Mi értelme van annak, hogy egy magyar tévénéző szimpatizál egy francia politikussal, mert az olyan rendes alak egy filmben? Szóval nekem valahol itt kezd a bizalmatlanságom kialakulni, mert számomra az orbánviktorok antitézise nem a szimpatikus orbánviktor, hanem az antipopulizmus, átláthatóság, asszertív kommunikáció. Ha választani kéne, hogy francia vagy orosz reaktort építsenek be Paksra, számít az, hogy Putyin delfinekkel úszik, Macron pedig megkönnyezi egy eltávozott munkatársát? Nehezen emésztem meg, hogy Macron története egy termék lett a Netflix kínálatában.

Már kész is

Mikor fideszes ismerőseim olyan összeesküvésekről beszélnek, amiket valaha vármegyésektől hallottam, tapintatosan kuncogok csak. Számomra nemkívánatos világ az, amin Orbánék dolgoznak, és szeretem azt hinni, hogy nem mindenhol élnek az emberek ilyen sötét propaganda nyomása alatt. Kicsit úgy érzem magam, mint a néhai fiatalok a nyolcvanas évek végén: hát hogy Nyugaton sokkal korrektebb a kormányzat, és ők jót akarnak nekünk. És egyszercsak bekerül a képletbe egy propagandafilm Macronról, amit már 8 hónappal ezelőtt elkezdtek forgatni, mikor még nem is lehetett tudni, hogy a történet majd érdekes lesz, mert nyerni fog. Azért lássuk be, elég fordulatos volt a francia elnökválasztás, szóval marha nagy mákja volt a producernek, aki a film mögé beállt már akkor, de el tudom képzelni, hogy tényleg csak mákja volt. Viszont sértve érzem a szabadon töprengéshez való jogot mindig, mikor előre borítékolják egy politikus zsenialitását. A Netflix segít töprengeni: ez a Macron abszolút nem gáz.

Talán nem is írnék sopánkodó posztot egy másik ország elnökének filmjéről, ha idehaza 2010 tavaszán az MSZP-től való megszabadulás eufóriája nem csapott volna át hirtelen rémálomba. Igazából azóta rühellem a kutyaharapást szőrivel elméletét (az MSZP korrupciójára az gyógymód, ha a Fidesz csinálja?), így aztán ha a moszkvai populizmusra az Unió-pártiak egy szimpatikus alak felépítésével válaszolnak, elsápadok. Persze eszek mellé pattogatott kukoricát is, mert az azért izgalmas, bejön-e.

Hol van Waldo?

A Black Mirror epizód névválasztása (Waldo) utólag még jópofább: Waldo-szerű jelenségeket ugyanúgy lehet keresni és találni a politikai palettán, mint azt a sapkás krapekot a könyvek lapjain. Aki nem látta az epizódot: Waldo a Black Mirrorban egy animált kék medve, akit egy komikus szinkronizál és valós időben animál. Waldo népszerűsége váratlanul emelkedni kezd, és a véleménye felértékelődik. A producerek azt akarják, hogy Waldo induljon az elnökválasztáson, amihez a komikus nem akar aszisztálni. De nélküle is meg tudják csinálni a győzelmet: Waldo eleve egy rajzolt medve, szóval nem kell hozzá a komikus teste, a hangját pedig számítógéppel is le tudták generálni. Waldo elszakad a személytől, és nem más lesz, mint egy medve a képernyőkön, aminek a mondókáját egy hatalmas stáb állítja össze.

Fogalmam sincs, hogy Macron imázsa milyen kapcsolatban áll a valósággal, de borzasztóan hiányolom a csúnya fogatlan kopsaz politikusokat a kilencvenes évekből, akik hülyeségeket beszéltek, és botrányokba keveredve leváltották őket. Iszonyúan irritál, hogy Macron mögé beállt az internet népe, mikor megszorította Trump kezét, vagy ott volt az a bromance-os hülyülés Trudeau-val. Semmit nem tudunk róla, de a stábja elérte, hogy idén nyáron ő a hivatalos jófej, persze csak Ferenc pápa után.

A mostani élvonalbeli politikusok a közvéleménykutatások végtermékei.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.