Tegnap megint megnéztem, mert valahányszor belebotlok Matthew Mcconaughey zokogós mémjeibe, vagy Hans Zimmermann filmzenéjébe, ingerem lesz megnézni a filmet. Szeretem a film helyszíneit, a látványvilágát, és sokszor azt hiszem, hogy alapvetően a történetet is. És akkor megnézem újra, és egyre kevésbé bírom végignézni.

Tegnap a következő dolgok idegesítettek:

1. Mindenki idióta a filmben

2. Mindenki idióta a filmben

3. Mindenki idióta a filmben

Ott van például Brand professzor, aki tudja, hogy az egyenlete befejezéséhez meg kell jobban ismerni a fekete lyukat. Egy kutató ilyenkor nem azzal üt el több évtizedet, hogy látszatdolgokat csinál, hanem a kutatás fókuszát a fekete lyukakra állítja. Átküldenek a féregjáraton szondákat, aztán 13 űrhajóst is, de egyik küldetésnek sem a feladata a fekete lyuk belsejéből adatokat kijuttatni. Bár igazából tudjuk, hogy a fekete lyukból nem jut ki adat csak úgy simán, és az sem teljesen világos, hogy az egyenlet önmagában hogyan tudna segíteni az adott problémán.

A probléma eleve gomba, ami megtámadta a haszonnövényeket, meg a por, és elképzelhetetlen, hogy semmi erőfeszítést nem tesznek a helyzet mentésére. E szempontból a film még meg is téveszti a nézőt: bár a fő gond az, hogy a gomba sokkal jobban érzi magát a Földön, mint az ember, éhező emberek helyett a por elől menekülő embereket látunk.

A titkos föld alatti NASA-műhely a következetlenség csimborasszója. Egy sima raktárban vallatják Coopert, majd miután nem húztak ki belőle semmit, barátságos csevelyben felfedik neki, hogy a vallatószoba túloldalán régi barátja áll. És mielőtt még bármi érdemi információt megtudnának tőle, elhúzzák a tárgyalóterem falát, aminek a túloldalán rakétát hegesztenek, amihez még nincs pilótájuk. És bár Cooper abszolút szkeptikus és talán még őrültségnek is tartja az ötletet, a sasszemű fejvadász Brand professzor befűzi őt az űrutazásos projektbe.

Az első bolygó meglátogatása előtt az a minimum lenne, hogy legalább egy műholdat a pályára állítanak, és megfigyelik a felszínét. És ha már földet érnek, miért nem a robotot küldik ki a cuccért, miért kell a nyomorult űrhajósoknak szerencsétlenkedni a vízben? Iszonyatos költségek árán eljutnak egy idegen bolygóra, de a nyamvadt szemgolyójukat sem használják arra, hogy először megfigyeljék, hanem csak úgy puff, leparkolnak egy cunami elé.

A második bolygó meglátogatásakor dr. Mann egyszerűen közölhetné a problémát, és áthajózhatna az ismét négyszemélyessé bővülő legénység a harmadik bolygóra. A film egyik legidegesítőbb fordulata, hogy dr. Mann el akarja kötni az űrhajót, hogy hazajöjjön. Miért kéne titkolnia tovább a bolygója lakhatatlanságát, ha hamis adatokat csak azért küldött, hogy érte jöjjenek? MIért kell tovább kamuzni, nem egyszerűbb továbbmenni a harmadik bolygóra együtt, mint kinyírni mindenkit, és megpróbálni hazavezetni egyedül? A harmadik bolygón valahogy a fickó nem tudta magát úgy hibernálni, mint Matt Damon, és szemmel láthatóan csak azért ölték meg a forgatókönyvírók, hogy Cooper felcsíphesse dr. Brandet. 

A Földön Cooper fia nem engedi megvizsgáltatni a fiát és a feleségét. Miért? Nem is engedi őket kórházba. Miért? Murph nem kéredzkedik fel a szobájába megnézni a dolgokat, hanem előbb felgyújtja a saját bátyjának a kukoricását, miközben az egész emberiség az éhalál szélén áll a gomba miatt. Miért? Majd miután felfedezte a rezgő óramutatót, a sík ideg bátyja nyakába borul, aki ebből máris tudja, hogy ne búsuljon a kukorica miatt, mert az édesapja a hipertérből mozgatja a másodpercmutatót. Ezek után már nem meglepő, hogy több évtizedes kutatás után Murph egy krétatáblánál megoldja a gordiuszi csomót, és egy köteg nyomtatópapírt a rakétaszerelő csarnokba hajít "Heuréka!" felkiáltással, kétszer is. Először a papír felét veti a hegesztőpákák közé, aztán a másik felét.

Aztán följuttatják a bázist az űrbe, de igazából a féregjárattal már senki sem foglalkozik, és dr. Brand bolygójával, ami vélhetően az egyetlen élhető bolygó, na azzal meg végképp nem. Cooper csak úgy ellop suttyomban egy siklót, hogy elrepüljön ahhoz a bolygóhoz. A többiek tulajdonképpen kiegyeztek az űrállomással, és már az sem volt fontos, hogy azt az egyenletet hasznosítsák, hanem a 20. század technológiájára alapozva egy komolyabb űrállomással távolabb hajóztak a Naptól. Miért jobb egy űrállomás a Szaturnusz mellett, mint a Föld körül, ha úgysem akarnak már átmenni a féreglyukon? Vagy ha át akarnak menni, akkor miért olyan mellékes, hogy Cooper átment rajta kétszer is, sőt, információi vannak a lyukon túli bolygókról.

Ezek csak azok a kérdéseim, amik a film szituációira irányulnak, és nem a tudományos bakikra. Van még ezer dolog, például ott van a zene, ami zseniális önmagában, és egész jó a képekkel, de brutálisan rossz a történettel. Például miért a Mountain szól, amikor a cunami jön, és a szakállas űrhajós kívül reked és meghal? Az egy felemelő tétel, de a vásznon épp egy tragikus jelenet van. Több ilyen összehangolatlanság is van a filmben. Az eredeti hanggal ráadásul alig érteni sokszor a zene miatt a beszédet. 

Attól még a jó a film hangulata, ezért szoktam néha újranézni, hogy aztán úgy felhúzzam magam, mint most.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.