Az egyik a cigi, a másik a kutya.

A kutyával kezdem, mert az egyszerűbb téma. Elég bolondos kutya, szóval akaratlanul is kifigurázom általában, és sokszor mikor szaglászik valamit, én megszaglászom őt. Nyilván nem a hátulját, meg nem is a vérszomjas pofáját, hanem a hátát. És hacsak nem hulla fáradt, ilyenkor mindig odakap az orromnak. Nem harap meg, de nem is megnyal, hanem elkapja az orromat, csak nem harap rá. Ebből rájöttem, hogy ez a kutya fogalomkészletében valamit határozottan jelent, de a neten egyelőre nem találtam semmit ezügyben. A benyomásom az, hogy ez valami intim dolog lehet. Úgyhogy most már nem szagolgatom a kutyát, csak ha kimondottan nem tudom megállni, hogy kifigurázzam. Jöhet a cigi-téma!

Az első doboz cigit 20 évesen vettem, két éven át kitartott. A következőt nagyjából 30 évesen. Aztán tavaly nyáron az ásatáson annyira ki voltam purcanva, és ha néhanapján elfogadtam egy-egy cigit, annyira jól esett, hogy az ásatás utolsó napján vettem egy újabb dobozzal.

Aztán a nem sokáig tartó párkapcsolatom egyik velejárója volt, hogy kb. hetente rágyújtottam én is. Miután kiadták az utamat, nagy szomorúságomban elég sok estén kimentem az ártérbe a kutyával sétálni. Azokban a hetekben hó is volt, és kiválóan lehetett mindent látni. Utána már hó nélkül is úgy éreztem, hogy kiválóan lehet mindent látni, de a havon azért a kutyát könnyebben észrevettem. Le is fotóztam a havas éjszakát.

Ezeken az ártéri sétákon 1-2-3 cigit elszívtam, nagyjából 3 hét alatt fogyott el egy doboz cigi. Közben sokat töprengtem azon, hogy a nikotin híres függés-okozása nem fog-e beütni nálam is, és nem kattanok-e rá a cigire. De úgy éreztem, hogy kizárólag azért szívom, mert ehhez van kedvem. És mikor próbaképpen egy hétig szünetet tartottam, és csak cigi nélkül bandukoltam a kutyával, valóban nem hiányzott a cigi.

Aztán el is fogyott a dobozból, és nem vettem újat. Eltelt három hét, és rám tört a cigizhetnék. Azóta sem múlt el igazán. Ha látok valakit cigizni, kedvem támad rágyújtani. Ha valaki csak kimondja a cigizés szót, szintén kedvem támad elmenni a dohányboltba és venni egy doboz cigit. Ezek nem veszedelmesen erős ingerek, simán megállom, hogy valóban vegyek is cigit, de nagyon érdekesnek találom, hogy milyen alattomos a nikotin. Mert korábban semmilyen hatással nem volt rám, ha cigizést láttam, vagy hallottam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.