Ha nem lennének más terveim, akkor az új hobbim az lenne, hogy az egykori monarchiát bejáró utazásokat szerveznék. Bár a párocskám érkezésének más volt az apropója, a háttérben egy monarchia-túrát tettünk szép kényelmesen.

Kihasználva, hogy Somogyhoz közelebb van Zágráb, és a közelgő osztálykirándulásra (erről majd külön...) egy terepbejárást mindenképpen meg akartam ejteni, E Zágrábba vette a repülőjegyét, itt landolt. Innen mentünk Fiumébe, hogy a közelgő osztálykirándulás tisztázandó részleteivel képbe jöjjek. Kis pihenő után a testvéreimet látogattuk meg Bécsben, aztán Somogyban fürdőzgettünk. Végül Budapesten turistáskodtunk, onnan szállt fel E gépe a naplementébe (sajnos nem volt ennyire költői, mert reggel repült).

Ha ezt a körutat rendesen turisztikai szándékkal tettük volna, simán beleszőhettük volna Brünnt, Prágát, Krakkót és Kolozsvárt, de ez a "Monarchia Light" is ingergazdag volt.

Horvátország

Zágrábot nem gondoltam érdekes városnak, de a jugoszláv örökségét szívesen felfedezném. Az öreg belváros nem sokban különbözik egy normál kárpát-medencei belvárostól, de sosem jártam be még igazán, úgyhogy inkább nem is okoskodok róla. Fiuméről sok rosszat olvastam: ocsmány város, lehetne egy Trieszt, de csak egy Salgótarján, lehetne a térség turisztikai központja, de sokkal jobbak az apró városkák, stb. Nekünk nagyon tetszett, hogy igazi város volt, amit használnak a helyiek, és a turizmus számára is kínál dolgokat. Nem annyit, mint Trieszt, de nagyon sokoldalú város ahhoz, nem értem a turisztikai leírásokban szereplő ócsárolást. Az ingatlanárak is inkább azt tükrözik, hogy Rijeka irgalmatlanul felkapott.

Bécs ország

Bécs az Bécs, örökké bajban vagyok vele. Folyton Budapesttel méregetem össze, pedig ég meg a föld a kettő Bécs javára, mégsem vagyok annyira oda érte. Más lenne a helyzet, ha a hegyekbe is ki tudtunk volna mozdulni, Mariazell irányába mondjuk. Onnan nézve az ember mindjárt jobban érti Bécset, hogy mi miért van, és hogy az osztrák városok szépsége hogyan köszön vissza benne. Máskülönben Bécs annyira leválik Ausztriáról, hogy a Habsburg birodalom akármelyik városát bele tudjuk látni, amitől hiányérzetünk lesz, mondván, hogy egyik karakter sem igazán.

Somogyország

Nem mondom, hogy egy Monarchia-túrának kihagyhatatlan része, de figyelembe véve, hogy a környékemen 4 gyógyfürdő is van 30 perces sugárban, a táj is szép és a gasztronómia is jó, azt mondanám, hogy a vidéki Magyarországot egészen jól visszaadja ez a megye. Pécsen is megfordultunk, magunk közt szólva azt igzalmasabbnak találom, mint Kaposvárt, de ez itt most egy dióhéj-összefoglaló, úgyhogy erről ennyit.

Budapest ország

Ott már nem is készítettem képeket, mert nem tudtam, hogy blogbejegyzést fogok írni, de úgy érzem, hogy az összes budapesti látogatásom közül most ragadtuk meg a legjobban a várost: állatkert, két fürdő és este a barátok, meg séta. Hihetetlen város, Freddie Mercury látogatása óta semmit sem kopott az elevensége, akkor sem, ha a háttérben a közismert társadalmi-politikai penész eszi  az egészet. Nem szívesen költöznék vissza ide, de mindig jó látogatóba jönni.

Kilométerek

Nagyjából 1700 kilométert tettünk meg 12 nap alatt, a kocsim úgy néz ki, mint egy disznóól, különösen, hogy Csiminász is néha az utasok között volt, és hát ő nem egy tiszta kutya. Persze a flakon- és csokipapír-kazal nem az ő műve. A különös számomra az ha így elvonatkoztatok az utazás tényleges célkitűzéseitől, és a városnézést és turistáskodást veszem csak, hogy a Habsburg Birodalom milyen hatalmas és sokszínű terület volt. Mi csak a negyedét jártuk be. Maga a Magyar Királyság is hatalmas és sokszínű, szóval akármelyiken elmereng az ember, mindenképpen arra jut, hogy nem lehetne egyetlen képen összefoglalni, hogy mennyi hangulat és kultúra húzódott meg a lobogó mögött. Micsoda távolságok és különbségek, de ugyanakkor külföldről nézve meg mégis körbelengi az egészet valami megfoghatatlan közép-európai jelleg, ami miatt Zágrábban, vagy Fiumében sem érzi idegennek magát egy bécsi vagy egy pesti utazó. Sőt, ha ideveszem a városokat, amikben jártam Lembergtől Salzburgig, Nagyszebentől Prágáig, akkor is erre jutok. Lehetne vállalkozást építeni, birodalom-bejárást kínálni a legénybúcsúk és a Széchenyi fürdő közönségénél kifinomultabb turistáknak. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.