Ennyit muszáj írnom: Tarkovszkij legalább olyan izgalmas, mint Platón. Majd kifejtem egyszer.

mivel a legutóbbi alkalom óta egyáltalán nem volt időm, türelmem és bla-bla...

további néma hónapok várhatók, de addig is rövid élménybeszámoló, semmi kolosszális, csak kis apró-cseprő pillanatok.

ööö... webtelenítettem magam valamennyire, például nem vagyok már bent az arckönyvben és az iwiwen sem fent. Ritkán léptem be, hovatovább nem tartottam a kapcsolatot senkivel, töröltem hát. A blog pedig - legyen leírva - nem szórakoztat már úgy, mint rég. Úgyhogy meglepődnék, ha írnék. Levelezés marad úgy ahogy, igyekszem azért majd jobban.

Ha már írok, akkor annyi élménybeszámoló még belefér, hogy az már látszik, hogy kemény félév lesz ez - nem a hátra lévő kurzusok nehézsége miatt, mert azoknak könnyűsége van, hanem az igénybe vett idejük miatt. Az egyetem mellett a másik meg, hogy a tanításhoz még sok szemléltetőanyagot, segédanyagot, érdekességet kell gyűjtenem, mert eddig még nem gyűjtöttem intenzíven, és ez most szintén sok időbe telik. Egy-egy óra megkomponálása sem rövid idő, ahhoz képest meg főleg nem, hogy megtartani viszont mennyire kevés. Azt rögtön hozzáteszem, hogy ettől érzem igazán jól a bőrömben magam, mert ez most megy is szerintem. Most javítottam ki az első adag dolgozatot, és bár nyilván tükröződik sok szakmai hibám, látni, hogy fog ez menni majd.

Csík zenekar karaj. Feldolgozások karajok. Népdalok karajok.

Villányi borozó a Gerlóczy utcában jutányos. Hangulata Koccintós.

Nemjuci kellemes csalódás. Úgy általában. Mert még nem hallottam, csak egy számukat.

"Eat me" a Jazz+Az-os Orsival itt-ott irritáló, többnyire pedig jó.

Folkfree kapott egy második esélyt, de csak jobban elásták magukat a szememben.

Specko Jedno még csak most hallgattatott meg általam, pedig tetszett volna korábban is.

Magashegyi Underground rosszul állt be, csúnyán szólt minden daluk. Bíborka továbbra is a szerelmem viszont. Bármit megtehet így.

Egy Kiss Erzsi zene ütős. Már kihagytuk volna a hőség miatt, de kellett az még!

Összességében: a Gödör jól szervezte, a kétszínpados megoldás nemcsak gördülékenységet okozott, hanem színpadtól színpadig vándorlós fesztivál hangulatot is idézte. A nyár napérlelte szikkadt mezőin terjengő porfelleget a füstös dögmeleg helyettesítette. Borcímkének is jó ez a szöveg, nem? Még az első állomásunk - az Óbuda volt - is jó volt, csak miért édes a sós perec az árusoknál? Miért kalácstésztából sütik? Bleu!

Álmomban (!) gőztyúkot tartottam. Egy ismerősömnél - akiről fogalmam sincs kicsoda lehetett - hallottam a lehetőségről, az ő lakásában éppen bővítette a gőzkéményt, hogy még több gőzcsirke-ketrecet aggathasson rá. Mint elmondta, 5000 forintot fizetnek havonta egy gőztyúk tartásáért. A pénzből lehet fejleszteni a gőzkéményt, és akkor az üzlet még jobban fial. A gőztyúk rendkívül igénytelen: mindössze gőzre van szüksége, de folyamatosan. Gőztyúkot minden háztartásba!