Ma este Novemberfest lesz megint (kolesz rendezvény), tavaly tök jól sikerült állítólag, idén tök szar lesz.

-kedden lesz. Szerda a legsűrűbb napja mindenkinek, tehát szerda előtt nyugalomnak kell lennie. Nem voltam akkor ott, amikor a keddi időpont eldőlt, utólag meg nem álltam neki problémázni, mert mikor erről döntöttek, én koncerten voltam az ülés helyett.

-tegnap plakátoltam ki (ekkora szaktekintély vagyok, hogy ezt csak én csinálhatom)

-a sörpong a büfében lesz, drága büfés sörrel. Annyi keretünk meg nincs a rendezvényre. Én mondtam ezt jó előre, most már mások is mondják.

Ezúttal ráadásul nem váltam mártírrá, mert a kisujjamat sem mozdítottam meg tegnapig. Ma viszont már mártír vagyok. Bár ezt még eldöntöm. És hol a Szabi? (nála a kassza)

FEJLEMÉNYEK [03:12]:

franc tudja miért, de végül tök jó dolog kerekedett ki az egészből. Még csapatmunka is lett, meg minden. Le vagyok nyűgözve.

[új fejlemény a bejegyzés végén]

Vettem néhány alapvető kelléket ahhoz, hogy főzhessek - racionalizálom a költségvetésemet: nincs több városban kajálás, megbukott a neoliberális gazdálkodás modellje, itt kérem gondoskodni kell. Nem adom ki az élelmezés menedzsmentjét alvállalkozóknak.

Kezdésnek vettem vágódeszkát, konyhakést, fokhagymapaszírozót, fazekat fedővel, fakanalat, és most álltam volna neki a nagy mesterműnek, de elakadtam. Ezt most mivel vágjam el? (ott a képen azt a bilincset)

Oké, a válasz evidens: kölcsönkérek egy kést/ollót, de egy pillanatra lefagytam, hogy ha a nulláról indítanék (még szomszédaim se lennének), akkor hogyan tudnék üzembe helyezni egy kést? Elrágnám, oké, nem nagy a probléma, de akkor is, ezen kicsit gondolkoznom kellett.

FEJLEMÉNY:

A kés egy másik arcát is megmutatta egyébként. Csak az kattintson ide, aki fogékony a vágásokra. Európában nem szokás a sebeket lefényképezni, de kávézás közben egyszercsak azt vettem észre, hogy hogy néz ki az ujjam, és nem hagyhattam ki.

Sőt, akkor már egy Pieta-szerűt is: katt!

meglepett, pedig logikus

kicsit a Syrius Karmolására emlékeztet, legyen akkor már az is itt:

BOCSÁNAT, erre gondoltam: (órán jöttem rá, hogy nem azt a számot töltöttem fel, amit akartam. Úgyhogy készítettem új videót)

cikk arról, amiről a címe nem szól...

röviden: a fosszilis energiaforrások (gyakorlatilag kőszén, kőolaj és földgáz) elfogynak majd, át kell térni megújuló energiaforrásokra - elhangzott mindez a Magyar Tudomány Ünnepének "Tűz napja" nevű rendezvényén az Akadémián, Bárdossy György geológus előadásában. Különösebb aktualitása a szokásosnál nincs tehát. De ha már szóba jött, akkor egy gondolatot hozzáfűznék, mert némileg érdekel a téma. A cikk címére vonatkozik a hozzáfűzés, mert a cikk tartalma vitán felüli.

Távolról indítva:

A paksi erőmű nyilván fejt ki némi reklámot az atomenergia számára, nemcsak azért, hogy megértse a nép, hogy teljesen biztonságos az erőmű a szavatossága lejárta után is. Ennek igazolására az 5 éven át zajlott "szigorú kivizsgálás és bürokratikus hercehurca"-t mutatja fel -- ezt egyébként mindenki nyugodt szívvel elfogadhatja. A meghosszabbítás ha jól emlékszem 2012-ig szól, de erre ne vegyen senki mérget, inkább google, rajta! Én most nem.

Hosszú távon pedig arra hajt a lobbi, hogy építsenek egy új erőművet. Na, ehhez lenne egy észrevételem, mégpedig az, hogy az atomerőmű az egy darab, és hiába akadályozza meg a tőke érdeke hogy hadszíntérré váljunk, a külpolitikánk pedig hogy terrorista célponttá váljunk, azért akkor is kockázat, ha a gazdasági termelés, általában az élet egy atomerőműtől (25-30%), néhány szén- és gázerőműtől plussz az energiaimporttól függ. Egyszerűbben: ha leáll az atomerőmű, az országos áramellátási problémát okoz. Alternatíva: decentralizált áramellátás kell. Ha leáll egy szélerőmű mondjuk Vépen, Vép áram nélkül marad, országosan viszont ez nem okoz közvetlen fennakadást. Adottságoktól függően minél több település mellé lokális, megújuló energiaforrással operáló erőművet kell építeni. Nyilván nem fúj mindenhol a szél, és nem magas mindenhol a geotermikus gradiens, de ott, ahol, ott legyen már! És akkor nem egy kigáncsolható lúdtalpas kacsalábon forgunk, hanem tök jók vagyunk. Nem? hehe.

Ja és a bioerőművek kapják be, hát az erdőirtás nem bio. Példa a pécsi szénerőmű, amit bioerűművé alakítottak át évekkel ezelőtt: nem szenet égetnek benne, hanem erdőket. A Kőszegi-hegységet is meg lehet nézni: tájvédelmi körzet, épp csak az erdő foltosodik (brutálisan - erről akartam már fotókat mutatni, csak ahhoz haza kéne mennem hosszabb időre), amit irt a szombathelyi erdészet (ráadásul!...). Lélegezzen az ember, óvjon az ózon -- így nem megy.

De vissza oda: decentralizált áramtermelés.

Az ötlet nem az enyém, én csak azonosulok vele. Másrészt az ötlet nem új, hanem régi. És azért nem hódít teret, mert a kivitelezés költséges. Az atomerőmű lényegesen olcsóbb. Bár valamelyik délkelet-ázsiai gyárnak biztosan lenne egy vonzó ajánlata, ha. Pénze pedig mindig van az államnak, attól függ, ki a pályázó.

Reggel rendkívül ideges voltam a kiselőadásom miatt (ami egyébként nem lett botrányosan rossz), kárpótlásul tessék: