dec. 31.

Címkék: klasszikus bejegyzés

2006.12.31. 13:45

Egyátalán nem mondanám, hogy "úristen, már megint eltelt egy év", inkább azt, hogy "még csak egy év telt el?" 2006 egy igazán pörgős év volt, a legelső naptól a legutolsóig. (és még nincs éjfél!) Annyi minden volt, hogy komoly verseny alakult ki a "legjobb esemény" címért.

Az év legjobb barátnője

Itt csak egy bájos versenyző van, bár miután szakítottunk, "iparkodtam" egy bűbájos gólyalányt léprecsalni, de amikor igazán ígéretes volt a dolog, képszakadás történt, úgyhogy utána már bajos volt a továbblépés: nem tudtam, honnan kell továbblépni. Próbáltam elfelejteni, de nem megy, úgyhogy jövő ilyenkor az év legnagyobb pofáraesése majd az lesz, amikor egy bulin megszólítom, ő meg pofonvág, ha emlékszik még rám egyátalán. Az év legjobb barátnője tehát Kata; azért annyit meg kell jegyeznem, hogy nem csak azért, mert ő volt az egyetlen. De mi lett volna, ha két, vagy több versenyző van?

Az év legjobb cimborinája

Itt is egy versenyző van, mert ezt a címet csak egyvalaki kaphatja meg. A bódvarákói gólyatáborban mondtam is neki, hogy olyan, mintha a testvérem lenne. Igazi föcitöris. (és mivel kedves Ildi olvasod a blogomat, nem küldök sms-t, hogy boldog Újévet, mert ki lesz kapcsolva a telefonom, úgyhogy itt kívánok neked ilyet. :) ) Ha száz versenyző lenne ebben a kategóriában, akkor is ő verné a mezőnyt.

Az év legjobb kolleginája

Lede kollegina kivételezett, valójában az egész Nyúzt nagyon csípem, meg is pusztulnék, ha nem lenne Tétékás Nyúz. De mondom, a címet Lede-Zsóficicus kapja :)  Csanna és ő pár hete szivatták Balázs (főszerk.) agyát, hogy jövő félévben nem fognak dolgozni vele, mert olyat tett. Erről semmit sem tudtam, csak arról, hogy a félév során Balázst igencsak le akarta váltatni a HÖK egy része, mert elég provokatív cikkeket tett a Nyúzba. Legutóbb pedig kiélte vaskosan poénos íráshajlamát, és a Bárczi büféjéről kanyarintott egy enyhén szólva tapintatlan, viszont pont ettől "megszakadok a röhögéstől, és nem látom a következő mondatot a könnyeimtől" - cikket. Szóval mikor a Balázs felhívott, hogy nem tudok-e valamit a Ledéről, hogy min rágott be, mert azt mondta, hogy nem akar jövőre vele dolgozni, teljesen meglepődtem. De el tudtam azért képzelni, hogy ez igaz. Balázs újabb cikket írt - gondoltam. Megkért, hogy derítsem ki. Fölléptem msn-re, és (hú Lede, most nagyot fogsz csalódni bennem) Lede egyből rámtámadt, hogy jöjjek én is szivatni a Balázst. Kérdezgettem még egy-két részletet, aztán e-mailben átpasszoltam Balázsnak az anyagot (férfiak összetartunk), úgyhogy tanulhattam tovább :)

Az év legjobb letöltése

Ha egyátalán töltenék dolgokat az internetről, akkor a legbüszkébb arra lennék, ha lenne 150 filmem, de sajnos ez nem így van, és sajnos nem lennének köztük kultuszfilmek, művészfilmek, és így nem is lenne a legtöményebb műélvezetű gyűjtemény. Viszont játékokat is töltenék, ha elvetemült bűnöző lennék, de mivel nem vagyok az, így nem is csalódhattam sok játékban, amiket mondjuk hónapokon át töltöttem volna, de végül vagy el sem indult volna a gépemen, vagy elindult volna, de béna lett volna. Egy-két kellemes kivétel minden bizonnyal lenne köztük: a Freelancer, és a Medieval: Total War - Viking invasion. Zene alkategóriában minden bizonnyal a Korai Öröm lenne, szorosan mögötte a Red Hot Chili Peppers Stadium Arcadium albumával, valamint tegnap meghallgathattam volna, ha fél évvel ezelőtt letöltöttem volna a Colorstar albumait, és akkor azok is tetszettek volna. Milyen kár, hogy nem szoktam töltögetni az internetről, mert bűn.

Az év legkényelmetlenebb templompadja

A ferenciek tere-i Szent Antal templom padjai.
Nem lehet rajta kényelmesen térdelni, mert nem kiegyenesíteni a combot, így a test legnagyobb tömegét a combizmoknak kell a gravitáció (az ábrán G-vel jelölve) ellenében megtartania. Az azkézis miatt az áhitatfaktor nullára csökken, pedig pont akkor van a lényeg, amikor térdelni kell.

Az év legjobb miséje

Senki sem tárgyalt még ilyen kategóriát, és ma pont egy jó misén voltam, és amúgyis furcsa, hogy a legjobb misére az év utolsó napjáig kell várni... Mennyi végigszenvedett mise! Egy jó mise rövid, de épületes, és még egy kicsit énekelhet is az ember - a nagy térben elvész a hamis hang, feltéve ha nem ordítva énekel az ember. Továbbá van ülőhely, és nincs tél, de nyár sincs. A legjobb ősszel. Ma nem volt olyan hideg, úgyhogy már ebből a szempontból is jó volt, de a prédikáció volt az igazán király. Bár nem kifejezetten nekem szólt (a Szentcsalád ünnepén nyilván a családokról prédikáltak), de először hallottam paptól modern iránymutatást. Nem volt fiatal, de képben volt. A legújabb házassági szokásokra is kitért, de nem cseszegetett senkit, még a homokosok házasságáról is csak annyit mondott, hogy nekünk, sima híveknek is föl kell készülnünk erre a jelenségre, mert a magyar társadalmat is érinteni fogja előbb-utóbb, és fel fogja kavarni a lelkivilágunkat. Egy kicsi oltást is nyomott az Unió ellen, de végülis figyelmeztetett volna a Római birodalom társadalmi tendenciái ellen?

Az év legnagyobb tette

A születésnapomon a Dunába dobtam volna a vörös csillagot, ha ott lettem volna. Persze el nem én távolítottam volna az obeliszkről a csillagot, amit gimnazista korom óta el akarok onnan távolítani; én csak szembetalálkoztam volna az aranyra fújt bronz vöröscsillagos Szovjetunió címert hozó csapattal, és csatlakoztam volna. Vittem is volna, és közöltem is volna, hogy ennél szebb születésnapot el sem tudnék képzelni: szídhatom az mszp-t anélkül, hogy megharagudna valamelyik barátom, mert ott a címernél csak olyan dögök lettek volna, mint én. Születésnapom hajnalán (tehát a buli előtt 20 órával) a himnuszt énekelve belehajíthattam volna hatvanadmagammal a kommunista címert, de szerencsére mindez nem történt meg, mert akkor egy hősi emlékművet rongáltam volna meg, amit nemzetközi szerződés véd.

Az év legnagyobb bulija

Ajjaj... Egyrészt ott a Balatonos egy hét, ahol hajjaj... Nie wieder Berlin. Másrészt ott a Bódvarákós gólyatábor, ami minden évben kihagyhatatlan, bár tavaly nem voltam. A bódvarákós gólyatáborban felsőbbévesként mentem, de úgy vislekedtem, mint egy rossz gólya. Én voltam az egyetlen "rossz gólya", de legalább raktam tüzet, ezzel is szolgálva a táborlakók örömét, hogy elviseljenek majd hajnalban. Harmadrészt a gólyaavató, amikor tudósítást írtam róla, elmondás alapján, mert ott is sikerült az agyamnak "elszenderednie", és ott lett vola a nagy összejövés a gólyalánnyal, amit "átaludtam". Micsoda fertő ez az egyetem!

Az év legjobb koncertje

A gólyabálon segédkeztem, így ingyen bemehettem, de utólag belegondolva, érdemes lett volna elmennem, még ha vennem is kell jegyet. Hát tök jó volt a PASO. Az Ildi modta, hogy a csillogó fejem búbja alapján talált meg. :) Hiába, az ész nem tűri a hajat. A legjobb persze az Echos of Pink Floyd lett volna, a Budaörsi Napokon, ha nem maradt volna el. Csalódottságomban elkezdtem meginni annyi sört, ahány albumot kiadott a Pink Floyd. Természetesen annyit nem sikerült, de a nyolcvanas évekig eljutottam, úgyhogy az is elég szégyenletes.

Az év legjobb honlpakészítése

Idén csak egy honlapot készítettem, korábban egyet sem, úgyhogy nagy fejlődés, hogy egy alapszintű honlapot már tudok szerkeszteni. Évek óta akartam egy ilyen honlapot (ami átmenetileg nem üzemel, mert elkezdtem átformálni, de meguntam), ahol összegyűjthetem a kutakodásaim eredményeit. De ez komoly téma, úgyhogy nem is folytatom. Nagy eredmény, hogy ki mertem jönni a netre a hülyeségeimmel. Nagyon rég óta írogatok mindenféle feljegyzést a viselt dolgaimról, és mióta vettem számítógépet, már a gépemre írom, aztán a Word-öt fölváltotta az msn spaces, év most ez. Egyenlőre tetszik.

Az év legjobb szomszéd állama

A nyertes Szlovákia, mögötte Ausztriával (ő a jó magavisleletért és a jó kinézetéért). Duplán a tótok nyertek, egyrészt azért, mert primitív viselkedésükkel rávilágítottak arra, hogy a magyar lakosság jobb ha hozzászokik a diplomáciai vereségekhez, hogy később emiatt már ne legyenek elégedetlenségek, amikor már durvább gondok érik a magyarságot, másrészt mert finom a Kelt. Az, hogy a Tátra baromi szép, leszámítva a szlovákok bűnei miatt :) lesúlytott szél pusztítását, az nem a tótok érdeme, hanem a magyaroké, mert mi foglaltuk el. A tótoknak csak a csehek szerezték meg, úgy nem ér. De nagyon rendesek voltak velünk, amikor ott voltunk, király szállásunk is volt, és a vonatjegy teljesáron annyiba került, mint nálunk egy diákjegy. Amit holnaptól már drágábban fogok venni. Deli csoki hetven forintért, Kelt 200 forintért, Staropramen 140 forintért, "Diabolska" pástétom harminc forintért (és marha finom, bár biztosan szójából van) - ezek miatt örülök Trianonnak.

Az év legjobb kilátása

Itt konkrétan panorámára gondolok. Mikor a hó hullogatásban másztunk föl a hágóra, elhagyva a lefelsőbb tengerszemet (kártavat), kesztyű nélkül a jeges szirtekbe kapaszkodva, fáradtan és izzadt háttal... Aztán az egyátalán nem hágónak kinéző kárcirkusz peremén átmászva szikrázó napsütésben elénk tárult nemcsak egy újabb gleccser vájta völgy sok tengerszemmel, hanem a Magas-Tátra előtere, amiből a magas abszolút páratartalom miatt nem sokat láttunk, de a napsütés éppen elég volt.

Az év legnagyobb Szekszárdra menése

Ebből csak egy történt meg, de még nincs vége az évnek, és elég esélyes, hogy az év végére újra eljutok Szekszárdra, de legalább Szekszárdpalánkra. Úgyhogy két versenyző van, ami bármilyen is legyen a Szilveszter, nem lesz három napos dőzsölés a legjobb zenéket hallgatva, blues-koncerten fröccsözve, vagy húst sütve a Skubiék kertjében, miközben a Colosseum szól, és még a huga is szemrevaló, szóval igen-igen, ennél jobb ebben az évben még nem volt, leszámítva a Tátrát, de ott nem szólt a zene és nem sütöttünk húst.

Az év legjobb Kőszegre menése

Július 9, szigorlat uv után, a záró HÖK küzgyűlést (Somogyban) túlélve egy végtelenségnek tűnő vonatút és két hónap távollét után, kéthónapnyi stressz megszűntével végre átléphettem a küszöböt. Utána csak romlott a helyzet. Az év legnagyobb dőzsölése Pavlicsné vizsgája után volt (tart), és az említett Szekszárdi eset, valamint a Tátrában sem volt rossz, mert ott meg minden "ingyen" volt. (Egy ötcentes... Felmondok, saját szállodát nyitok - ismeri mindenki)

Az év legszemélytelenebb újévi kívánsága

B.Ú.É.K. !!!

Az év legnormálisabb újévi jókívánsága

A "legnormálisabb" jelzőt mégis inkább mellőzöm, úgyhogy: az év újévi kívánsága: Ez az év nekem egy végtelenség volt, de így tételesen átnézve nem is volt rossz. Tanulmányokban eredményes, kártyában és nőben, valamint pénzben eredménytelen, de barátokban annál gazdagabb (bár eggyel lehet hogy szegényebb, ha most tényleg végérvényesen kegyvesztett lettem a hülye politizálásom miatt) 365 nap volt. A következő év legyen olyan, amilyennek lennie kell, fontosabb, hogy az embernek energiája és jókedve legyen, úgyhogy azt kívánom, bármi is legyen jövőre, senki se szakadjon bele!

Az év legnagyobb melléfogása

Ez egy ilyen bónusz. Nem velem kapcsolatos, és nem is annyira személyekkel. Az Adyval (nem a költő) bementem egyszer egy ősmagyar boltba, ahol egy idő után az eladónő elkezdett minket traktálni a szittyasumér okkult katyvasszal. A konkrétabb része a szittyabú volt, ehhez már én is hozzá tudtam szólni. (a szittyabú az a vélt/valós sérelemhegy, amikről a Kossuth téren is sok szó esett. Gyakorlatilag arról eset szó) Aztán az ilyen beszélgetések mindig egy sötétbe fúródó reménysugárral zárulnak - valaki mindig próbál valami reményteli dolgot közölni, hogy mégse kössük fel magunkat. Ez a nő azt monda, hogy a hetvenes években (jobb helyeken hippikolóniák voltak) Veszprém mellett táltostalálkozó volt, és a legnagyobb táltosok jövendöltek egyet. A jóslat úgy szólt, hogy 2006-ban valami nagyon jó fog történni a magyarokkal, de sajnos véres háború árán. Hát sem a jó, sem a véres háború nem történt meg. Ha a Budapesti dologra gondolok, akkor a háború még ráerőltethető allegórikusan értelmezve, de összességében, most, hogy már csak 10 óra és 45 perc van hátra 2006-ból, kijelenthetem, hogy olyan nagy, katartikus, bombasztikus, frenetikus, hihhe-tetlen jó dolog nem történ a magyarsággal. Bár ha azt veszem, hogy velem történtek jó dolgok, és én magyar vagyok, és mindenkivel történtek jó dolgok 2006-ban, így összeadva a magyarsággal is történt jó dolog. Ámen.

A bejegyzés trackback címe:

https://pityutanarur.blog.hu/api/trackback/id/tr9025136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lede 2006.12.31. 19:18:38

Hát, kedves Pityu nem tévedtél, most télleg csalódtam benned! De ennek ellenére köszönöm az év kolleginája címet, én is szeretem a Tétékás Nyúzt, és veled dolgozni!
Boldog új esztendőt!
süti beállítások módosítása