Első pillantásra leesett az állam, amikor megláttam a bécsi Webster egyetem hallgatói újságját (JugendStil). Köze sincs ahhoz, amit mi a Nyúznál művelünk. Teljesen levert lettem, majd azt mondtam amit a politikusok: "minden rendben!"

Szembetűnő mondjuk a webes megjelenés közti különbség - ezen a téren amúgy is büszke a Nyúz, hiszen az első interneten is megjelenő magyar újságok közt van -, látható a primitív megoldás a JugendStil-nél, ami azon kívül, hogy ronda, még az archivummal sem vakít.

Az mondjuk kétes érdem, hogy angolul írnak - egyfelől lenyűgöző, hogy az osztrák egyetemisták ilyet is össze tudnak hozni, másfelől elgondolkodtató, hogy ki az, aki nem osztrák, és olvassa. A magyar ember amúgyis nyelvimádó, mert igazából már csak a nyelvünk, meg a hozzáállásunk miatt különbözünk Európától, úgyhogy nálunk elképzelhetetlen hazafiatlanság lenne, ha egy egyetemi újságot nem anyanyelven adnánk ki. Meg még logikátlan is: annyit szenvedni vele, hogy aztán 2000 magyar olvasó, és három külföldi (két spanyol és egy nigériai) visszafordítsa fejben a saját nyelvére... De ha csak abba gondolok bele, hogy ezek a bécsi kollégák ilyet tudnak, mi TTK-sok meg nem, akkor náluk a pont.

Az impresszumot nézve tovább dőlök hátra a székemben: valami tanár a főbigyó, a sajtó-tanszékről, vagy honnan. Egy félévben kétszer jelenik meg - ez megint sokmindent megmagyaráz: hetente ők sem töltenék meg az újságot nemzetközi elemzésekkel.

Amúgy tartalom szempontjából egyértelműen mínusz pont jár nekik: ennyire nemzetköz-centrikus diákújságot én még nem láttam. Persze jobban érdekli a hallgatót, hogy mi van Ugandában, mint az, hogy Szenes Áron szerint is jó, ha együttműködik az IK, a TTK és a TáTK - viszont nagyon kevés jelét tapasztaltam az egyetemüknek, ez pedig akár meg is foszthatná őket az "egyetemi lap" jelzőtől.

Igaz, nálunk is lenne mit csiszolni, és egy ilyen lapszemle mire másra lenne jó, ha nem arra, hogy egy kicsit tanuljunk a másiktól! Nagy vitában még nem volt részem, ami az egyetemi sajtót illeti, de az én gondolatvilágomban három fontos feladat van: közösséget építeni (ez igazából az TTK-n fontos égetően), informálni és szórakoztatni. Van egy bónusz is: mivel a Nyúzt a HÖK adja ki, ezért a HÖK-öt is emlegetni kell mindig.

Mi igazából a közösségépítésben vagyunk elég hátul (elég lenne programokat ajálngatni).

Ugyanakkor "monitoring" feladatot is ellátunk - a legviccesebb az, hogy múlt héten a tanulmányi dékánhelyettes összeült az alapszakok fejeseivel, és megbeszélték a problémákat: a megállapításaik nagyjából azok voltak, amiket mi meg is írtunk már. Sőt, nem is ez volt a vicces (vicces ez egyátalán?), hanem az, hogy azt mondta a dékánhelyettes, hogy nem adja oda az előadás-diákat, mert nem akarja kitálalni a szakokat, hogy melyek teljesítettek rosszul. Valójában már szeptemberben részletes statisztikát közöltünk erről, az utóbbi két számban pedig visszatekintő tanulságlevonó elemzést. Ezek után, hogy nyitott könyv az olvasók számára a Bsc első féléve, a dékánhelyettes már csak arra kéne, hogy megfogalmazza a nagy diagnózist, mi a pálya.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.