Tegnap (ma) éjfél után a kollégium felé baktatva jöttem rá a hétvége kulcsára. Holdfogyatkozás. Fölnéztem az égre: narancssárga nátriumizzó mellett egy narancssárga Hold volt. Földrajzi hatás: egészen biztosan nincs szökőár (nem a cunami, hanem az árapály változáshoz kapcsolódó szökőár). Emberre nézve pedig...

Minden mítosz így született, most megerősítek egyet. Ha valami fogyatkozik az égen, akkor az emberek hülyék lesznek. Másfeledik szerkesztésem krónikája. Másról nem tudnék írni, eléggé beszűkült a látóköröm.

Kitaláltam, hogy legyen a Nyúzban programajánló, írjunk a mentorrendszerről, és legyen újra sport. Péntek 17.00, lapzárta. Romokban hevernek az elképzeléseim: a cikkíró, akire rábíztam a témát, 16.50 körül e-mailt írt, hogy sok munka a programajánló, úgyhogy nem csinálta meg. Aztán a mentordologról készült cikk nem volt alkalmas a megjelenésre, és ezt úgy kell értelmezni, mintha egy finomlelkű, tapintatos mormon lennék. Tényleg nem akarom kocázni, tényleg nem arról van szó, hogy na, hozzám képest ez túró, hanem arról, hogy ilyet még nem látott volna nyomtatásban a világ. A sportriport szerencsére csak azért nem jött meg pénteken, mert szombaton készült el.

18.00, szép lassan elkezdenek csurogni a cikkek, nyolckor már látni a reményt, hogy megtelnek az oldalak, a lapterv szerint. 00.00, már csak négy cikk hiányzik.

Ezalatt a számítógép, amin betördeljük a cikkeket, többször is meglepetésszerűen elszállt. Pénteken még nem tűnt nagy bajnak, mert nem volt rá égető szükség 22.00-ig. Szombaton azzal kezdte a napot, hogy negyed óra alatt háromszor kapcsolt ki, aztán még párszor. Délben beért az informatikus, és szerelgette, majd dolga végeztével bekapcsolta a gépet, ami két perc múlva elszállt.

Közben a pénteken elkészített sablon hiányosságai előkerültek, úgyhogy délután végig azt próbálta a tördelőnk megoldani. Ez egy kínszevedős délután és este/éjszaka volt: döcögve haladt a munka, mert amíg nem volt meg a sablon, addig nem volt értelme az olvasószerkesztőkkel ellenőriztetni a végső formát, hiszen tudtuk róla, hogy hibás. Ekkorra szállt ki belőlem az erő, szerencsére az egyik olvasószerkesztő felelősségteljesebb volt, mint én, és így nem mentek haza az olv.szerkek, míg ki nem javította a tördelő a sablont. Szombat 23.00-kor megnéztük a postscript fájlt, és kiszúrtak egy hibát a tartalomjegyzékben, de a szomszéd irodából épp ment haza a srác autóval, és mondtam a csajoknak, hogy menjenek csak, azt a hibát én is ki tudom javítani, a nyomdának meg én is el tudom küldeni az anyagot.

Csakhogy további hibákat láttam, mégpbedig sablonhibákat. Ettől megijedtem, de telefonos segítséggel röviden megodottam a gondot. 23.58-kor csatlakoztam a nyomda ftp-jére, 00.01-kor elindítottam a másolást. Az anyag fölkerült, és a gép azon nyomban elszállt. Végre egy mázli.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.